Nagy orosz dróntámadás Ukrajna ellen – 138 drónból 101-et lelőttek, három gyermek meghalt a Kijevi területen

Miért fontos

A támadás mérete – 138 drón egyetlen éjszaka alatt, négy irányból, és a nehezebben elfogható rakéta-hajtású Sahedek aránya – jelzi az orosz csapásmintázat fokozódását. A polgári áldozatok között három gyermek van, ami a társadalmi hatás súlyosságát emeli ki. A támadás nem korlátozódott a Kijevi területre: Kijev város, Odessza, Zsitomír és Vinnyica megyék is érintettek voltak. A Suziria Group 8000 négyzetméteres raktárának megsemmisülése és a bojárkai szellőzőrendszer-gyártó termelési létesítményeinek károsodása érzékelhető gazdasági kárt jelez. Ezzel párhuzamosan Moszkva polgármestere az orosz fővárost ért „legnagyobb" dróntámadásról beszélt, a csapáscsere kölcsönös jellegét hangsúlyozva.

Mi történt

Oroszország a szeptember 19-ről 20-ra virradó éjszakán (18:00-tól) 138 csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát. A drónok – Sahed (fele részben rakéta-hajtású), Gerbera és „Parodia" imitátor típusok – négy irányból indultak: Orel és Millerovo (Oroszország), valamint az ideiglenesen megszállt Donyeck és a krími Hvardiiske térségéből. Az ukrán légvédelmet a légierő, a légvédelmi rakétaegységek, az elektronikai hadviselési és drónrendszer-alegységek, valamint a mozgó tűzcsoportok közösen vonták be. Szeptember 20-án 08:00 óráig 101 ellenséges drónt lőttek le vagy nyomtak el; 17 helyszínen közvetlen találatokat, 5 helyszínen pedig a lelőtt drónok törmelékének lehullását regisztrálták.

A Kijevi területen a támadás több mint egy napig tartott. A Fastivi járásban a szeptember 19-i esti orosz dróncsapásban egy nő és két kisgyermeke – egy kisfiú és egy kislány – életét vesztette. A Visgorodi járásban korábban súlyosan megsérült gyermek a kórházban halt meg, így a regionális halálos áldozatok száma négyre emelkedett: három gyermek és egy nő. A Kijevi terület öt járásában (Fastivi, Visgorodi, Obukhivi, Brovari, Bucsai) 31, későbbi összesítések szerint 34 polgári objektum rongálódott meg – lakóházak, raktárak, termelési és kommunális épületek, egy autószerviz, egy benzinkút, gazdasági és infrastrukturális létesítmények, valamint járművek. A legsúlyosabban a Fastivi járás érintett, ahol 24 objektum – köztük 17 jármű – sérült meg. A Suziria Group 8000 négyzetméteres, kisállat-felszereléseket gyártó és forgalmazó raktára megsemmisült.

Kijev városában a szeptember 20-i nappali órákban a légvédelem működésben volt, és újabb orosz drónok közelítettek a fővároshoz; a Holoszijivszkij és a Szvjatosinszkij kerületekben becsapódásokat regisztráltak, egy nő a Szvjatosinszkij kerületben megsebesült. A moszkvai polgármester, Szergej Szobjanyin a szeptember 19–20-i időszakot az orosz fővárost ért „legnagyobb" dróntámadásként írta le. A támadás a Kijevi területen kívül Odessza, Zsitomír és Vinnyica megyéket is érintette.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média- és ügynökségi források egységesen Oroszországot jelölik meg a támadás felelőseként, és a hangsúlyt a polgári áldozatokra – három gyermek és egy nő – valamint a több járásban megrongálódott polgári objektumokra helyezik. Kiemelt szerepet kapnak a konkrét gazdasági károk: a Suziria Group 8000 négyzetméteres raktárának megsemmisülése és a bojárkai szellőzőrendszer-gyártó termelési létesítményeinek károsodása. Az ukrán Légierő operatív adatai – a drónok típusai, indítási irányok, elfogási arányok, törmelék-hullási helyszínek – központi helyet kapnak, és a Kijevi Területi Katonai Adminztráció vezetője, Tímur Tkacsenko, valamint Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko, illetve az Állami Vészhelyzeti Szolgálat számítanak a hiteles forrásoknak. A tudósítások kiemelik a légvédelem eredményességét (101 drón a 138-ból), valamint a keleti irányból (később Kurszk irányából) kiadott ballisztikus fegyverekre vonatkozó riasztást, hangsúlyozva a lakosság elmenekülési útmutatásait.

Miben térnek el a beszámolók

A források eltérnek a Kijevi területen megrongálódott polgári objektumok számában: egy korai jelentés négy járásban (Obukhivi, Visgorodi, Boriszpili, Bucsai) kilenc objektumot említ – köztük öt raktárt –, míg egy későbbi összesítés öt járásra (a Fastivit és a Brovart is hozzávéve) 31 objektumot ad meg, egy még későbbi pedig 34 polgári objektumról ír eltérő járási elosztással (Fastivi – 12, Bucsai – 11, Visgorodi – 5, Boriszpili – 3, Obukhivi – 3). A források jelzik, hogy ezek a számok a jelentési szakaszok közötti eltéréseket tükrözik, nem tényszerű ellentmondást.

A szeptember 19-i esti halálos áldozatok pontos hozzárendelésében is van eltérés: egyes források a Visgorodi járásban egy anyát és egy gyermeket említenek sérültként (akinek gyermeke később a kórházban meghalt), más források a Fastivi járásban egy nőt és két kisgyermekét jelölik meg áldozatként. A négyes halálos áldozati szám (három gyermek és egy nő) összhangban van a számarányt tekintve, de a források eltérnek abban, hogy a négy áldozatot konkrétan melyik támadáshoz kötik.

Háttér

Az ukrán Légierő rendszeresen jelent orosz dróncsapásokat a hosszabb ideje tartó légiháború keretében; egy összehasonlításként hivatkozott adat szerint Oroszország a megelőző héten több mint 2000 csapásmérő drónt (többségükben rakéta-hajtásút), 1700 légibombát és 19 különböző típusú rakétát indított Ukrajna ellen. Az orosz vezetés tagadja, hogy szándékosan csapna le ukrán polgári infrastruktúrára, miközben az ukrán hatóságok és a nemzetközi szervezetektől származó idézetek ezeket a csapásokat háborús bűncselekményeknek minősítik. Egyes források egy későbbi, nagyobb – 172 drónból álló – támadásról is beszámolnak a szeptember 20-ról 21-re virradó éjszakáról, de ez a szeptember 19–20-i eseményen túlmutató epizód.