Ukrán elektronikus hadviselés-rendszer két orosz hiperszonikus ballisztikus rakétát térített el Kijev felett
Az ukrán „Lima” elektronikai hadviselési rendszer – amelyet a „Nіchna Varta” (Éjjeli Őrség) nevű alegység üzemeltet – 2026 elején két, egy fontos kijevi kormányzati objektum felé tartó orosz hiperszonikus ballisztikus rakétát térített el a célpontjától; a rakéták a Dnyeper folyóba csapódtak. A The Wall Street Journal ukrán katonai forrásokra hivatkozva számolt be az esetről, és a szakértők megerősítették, hogy a „Límához” hasonló rendszerek képesek megzavarni a ballisztikus támadásokat, bár a Patriot elfogórakétákat nem helyettesíthetik teljesen.
Legfontosabb tudnivalók
- Két, fontos kormányzati objektum felé tartó orosz ballisztikus rakétát térített el 2026-ban a „Lima” elektronikai hadviselési rendszer Kijev felett.
- A rakéták hiperszonikus sebességgel haladtak, és a rádiójel hatására a Dnyeperbe csapódtak.
- A „Límát” a „Nіchna Varta” (Éjjeli Őrség) ukrán elektronikai hadviselési alegység üzemelteti, és a rakétákat hamis navigációs jelekkel – úgynevezett spoofinggal – zavarta össze.
- A támadással nagyjából egy időben sok kijevi lakos navigációs alkalmazásában Peru jelent meg helyszínként; a WSJ ezt a „Nіchna Varta” munkájának „elektronikus névjegyként” írta le.
- Egy, az alegységben szolgáló, „Alkhimik” hívójeles tiszt a WSJ-nek elmondta, hogy a „Lima” körülbelül 193 km-es hatótávon képes zavarni drónokat, rakétákat és irányított légibombákat.
- A „Lima” sorozatot a Cascade gyártja; a kínai CRPA antennák megjelenésére válaszul három hónap alatt kifejlesztették a „Lima Quant” változatot, míg Oroszország az antennák számát 4-ről 8-ra, majd 16-ra, végül 32-re növelte.
- 2025 novemberében a „Nіchna Varta” már beszámolt egy orosz „Kinzhal” hiperszonikus rakéta „Límával” történő eltérítéséről; a szakértők pontosan ugyanakkor hozzátették, hogy az elektronikai hadviselés nem helyettesítheti teljesen a Patriot elfogórakétákat.
Miért fontos
Az eset azt mutatja, hogy Ukrajna saját fejlesztésű elektronikai hadviselési eszközeivel még a hagyományos légvédelem számára legnehezebb célpontok, a hiperszonikus ballisztikus rakéták ellen is tud fellépni. A „Lima” működése olcsóbb megoldást kínál a korlátozott készletű Patriot elfogórakétáknál, ami stratégiai jelentőséget ad neki a magas értékű kijevi kormányzati és infrastruktúracélpontok védelmében. Ugyanakkor a „Lima Quant” fejlesztése és az orosz CRPA antennák számának 4-ről 32-re emelése jelzi, hogy ez a képesség nem végleges: folyamatos technológiai macska-egér játék zajlik a felek között.
Mi történt
A The Wall Street Journal ukrán katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy 2026 elején két orosz hiperszonikus ballisztikus rakéta indult egy fontos kijevi kormányzati objektum irányába. A „Nіchna Varta” alegység által üzemeltetett „Lima” elektronikai hadviselési rendszer spoofingnak nevezett módszerrel hamis navigációs jelekkel árasztotta el a légteret, aminek hatására a rakéták letértek a pályájukról és a Dnyeper folyóba csapódtak. A támadással nagyjából egy időben számos kijevi lakos navigációs alkalmazása Peru területére helyezte a felhasználókat; a WSJ ezt a jelenséget a „Nіchna Varta” munkájának „elektronikus névjegyként” írta le. Az „Alkhimik” hívójeles tiszt a WSJ-nek megerősítette, hogy a „Lima” nagyjából 193 km-es hatótávon képes zavarni a drónokat, a rakétákat és az irányított légibombákat; a rendszert a Cascade gyártja. A szakértők hangsúlyozták, hogy az elektronikai hadviselés hatékony kiegészítője a hagyományos légvédelemnek, de nem helyettesítheti teljesen a Patriot elfogórakétákat.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A szintézisben szereplő ukrán hírforrások – köztük a LIGA.net, a ZN.UA, a hromadske és az NV – mind a WSJ beszámolóját csomagolják újra, és a „Lima” hazai fejlesztésű rendszerének sikerét hangsúlyozzák egy kijevi kormányzati objektum védelmében, nemzeti eredményként beállítva azt. A címek a gyakorlati eredményeket – a rakéták eltérítését és a Dnyeperbe csapódásukat –, valamint a Patriot elfogórakétákhoz képesti költségelőnyt emelik ki. A tudósítások az elektronikai hadviselés szélesebb kontextusát is felvázolják: a 2025. novemberi „Kinzhal”-incidens követelését, a „Lima Quant” fejlesztését, az orosz CRPA-antennák számának fokozatos növelését, valamint a Phantom Defense és a Harmadik Hadtest nagy számú drón-elfogási adatait, így az egyetlen eseménynél szélesebb képet adva Ukrajna elektronikai hadviselési erőfeszítéseiről.
Miben térnek el a beszámolók
A „Lima” hatótávolságáról a források eltérő adatokat közölnek: az „Alkhimik” hívójeles tiszt nagyjából 193 km-t (körülbelül 120 mérföldet) említett, míg a WSJ általánosabb beszámolói és más összefoglalók akár 200 km-t is megadnak. A 2025. novemberi „Kinzhal”-elfogás történetével kapcsolatban pedig az egyik eltérés az, hogy a beszámoló kizárólag a WSJ-től származik-e, vagy a The Telegraph is közölte, amely szerint a „Lima” navigációs parancsok és egy zeneszám segítségével térítette el a rakétát.
Háttér
A ballisztikus rakéták nagy sebességük és röppályájuk miatt a hagyományos ukrán légvédelem egyik legnehezebb célpontját jelentik. A „Nіchna Varta” alegység 2025 novemberében már azt állította, hogy „Límával” sikeresen eltérített egy orosz „Kinzhal” hiperszonikus rakétát spoofing segítségével. 2024 végén az ukrán hadsereg felfedezte, hogy Oroszország kínai gyártmányú, a zavarforrást felismerő és kikerülő CRPA antennákat kezdett telepíteni rakétáira és drónjaira; azóta Moszkva ezen antennák számát 4-ről 8-ra, 16-ra, végül 32-re növelte. Válaszul a „Lima” fejlesztői a Cascade gyártóval közösen mintegy három hónap alatt elkészítették a „Lima Quant” változatot, amely új matematikai algoritmusokkal hatástalanítja a CRPA védelmet. Az ukrán Fegyveres Erők pilóta nélküli rendszereinek egyik tisztje szerint a „Lima” csapata szektorában a rádióvezérlésű drónok 70–95%-át elnyomja, bár a rendszer időnként ukrán drónok működését is zavarja. A WSJ beszámolója 2026. október 6-án jelent meg.