Lengyelország megváltoztatja a katonai repülés szabályait: radaradatok alapján is lelőhetnek légi célpontokat

Miért fontos

A változtatás a NATO-n belül szokatlan módon eltávolodik a békebeli vizuális azonosítás bevett gyakorlatától, és a lengyel pilótákat olyan jogosultsággal ruházza fel, amelyet korábban csak háború idején alkalmaztak. Az intézkedés közvetlen reakció a lengyel légtér napi szintű orosz fenyegetettségére, és jelzi, hogy a keleti határ mentén kiépülő lengyel-orosz szembenállás tartós, katonai szintű alkalmazkodásra kényszeríti Varsót. Wzonek miniszterhelyettes szavai arra utalnak, hogy a lengyel döntés logikája a jövőben a NATO közös cselekvésének kérdéséhez is vezethet.

Mi történt

Szeptember 28-án Dęblinben, a GE Aerospace-szel a katonai repülőgyár AH-64 Apache programjához kapcsolódó szervizmegállapodás aláírásának ceremóniáján Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes bejelentette, hogy Lengyelország átalakítja a katonai légierő szabályait. A békében eddig alkalmazott, kizárólag vizuális azonosításra épülő eljárást felváltja az úgynevezett pozitív azonosítás, amelynek keretében a pilóta vagy az operatív parancsnok akkor is dönthet egy idegen légi objektum lelövéséről, ha azt nem látta a saját szemével, csupán radarinformáció vagy más, a rendszerbe érkező adat áll rendelkezésre. A változtatást az operatív parancsnokság vezetője, Ireneusz Nowak vezérőrnagy rendelte el. Az új szabályok fokozatosan lépnek életbe; a részleteket a hadsereg operatív parancsnokságának szóvivője ismerteti.

Az új rendszerben a pilóta több, a lehetséges ellenségességre utaló tényezőt is figyelembe vehet: radaradatokat, a tiltott légtérbe való behatolást, valamint az ukrán féltől érkező információkat. A döntést azzal indokolták, hogy Oroszország felől naponta érkezhetnek drónok, és ez a korábbi, kizárólag vizuális azonosításra épülő eljárással nem kezelhető biztonságosan. Wzonek miniszterhelyettes aláhúzta, hogy az orosz rakéták és drónok ukrán területen való megsemmisítése a NATO egészével való egyeztetést igényelne, mivel az gyakorlatilag fegyveres konfliktusba lépést jelentene.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média a döntést a háború szélesebb összefüggésébe helyezi, és hangsúlyozza, hogy a lengyel intézkedések az Oroszország felől érkező fenyegetésre adott válaszként születtek. Kiemelik, hogy a lengyel azonosítási rendszerbe az ukrán oldalról érkező információk is beletartoznak, ami a két ország közötti valós idejű együttműködés jeleként értelmezhető. Az ukrán források a szabályváltozás mellett sorra veszik a lengyel határvédelmi erősítéseket: a határátkelők evakuálását, katonai alegységek kirendelését hat átkelőhöz, a légitámadásokra vonatkozó lakossági tájékoztatók terjesztését, valamint a keleti határ mentén ezerötszáznál is több automata sziréna telepítését. A légtérsértések – a szeptember 23-i Mi-8-as helikopter-léggát áthatolás, a szeptember 16-i drónriadó a Lublin és Rzeszów-Jasionka repülőtereken – szintén a háború közvetlen hatásaként jelennek meg.

Miben térnek el a beszámolók

A lengyel védelmi miniszterhelyettes Patriot-rakéták gyártásáról szóló nyilatkozatát egy forrás Magdalena Sobkowiak-Czarniecka néven idézi, míg két másik forrás Magdalena Sobkiewicz-Czarnecka alakban hozza.

Háttér

A szeptember 28-i bejelentést megelőző napokban és hetekben Lengyelország egymás után szembesült az Oroszországból érkező légi provokációkkal. Szeptember 16-án, egy Ukrajna elleni orosz dróntámadás idején a lengyel légierő vadászgépeket emelt a levegőbe, és ideiglenesen leállította a lublini és a rzeszów-jasionkai repülőterek forgalmát. Szeptember 23-án egy orosz Mi-8-as helikopter a kalinyingrádi enklávéból rövid időre, mintegy 300 méterre hatolt be a légtérbe Braniewótól északra, 42 másodpercre; a lengyel radark és vadászgépek azonnal reagáltak. Szeptember 24-én Donald Tusk miniszterelnök arról számolt be, hogy a Hrubieszów-i és Dorohusk-i, vagyis a Zosin–Usztiluh és Dorohusk–Jahodyn határátkelőket mintegy fél órára evakuálni kellett egy, a határ közelében végrehajtott orosz csapás miatt. Ezt követően a belügy- és a honvédelmi tárca katonai erőket vezényelt hat átkelőhöz: Zosinba, Medykába, Krościenkóba, Dorohuskba, Budomierzbe és Korczowába. Szeptember 25-től a kormány lakossági tájékoztatót terjesztett a légitámadások idején követendő magatartási szabályokról, és bejelentették a keleti határ mentén több mint ezer automata sziréna telepítését. Tusk a Tusk-kormány tájékoztatása szerint a hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Oroszország hibrid drón- és rakétacsapásokat készít elő Ukrajnát támogató országok, köztük Lengyelország ellen.