Lengyel repülőterek harmadik napja állnak le az ukrajnai orosz csapások miatt, cseh Gripenek is bevetésre kerültek
Szeptember 18-án reggel a lengyelországi Lublin és Rzeszów repülőterei felfüggesztették a légi forgalmat az Ukrajnát ért orosz támadások miatt, a lengyel légierő pedig vadászgépeket emelt a levegőbe. Ez volt a harmadik egymást követő nap, amikor a két reptér működése leállt. A cseh légierő JAS-39 Gripenjei a NATO parancsnokság rendelésére a lengyel-keleti határ térségébe települtek, de beavatkozásra nem volt szükség – a lengyel gépek váltották őket. A reptér mintegy egy óra elteltével, helyi idő szerint 8:45 körül, kijevi idő szerint 9:45 tájban újraindult.
Legfontosabb tudnivalók
- Szeptember 18-án reggel a lublini és rzeszówi repülőterek felfüggesztették a légi forgalmat az ukrajnai orosz támadások miatt – a PANSA jelentése szerint.
- Ez volt a harmadik egymás utáni nap, hogy a két reptér működése leállt az orosz csapások miatt.
- A lengyel fegyveres erők vadászgépeket emeltek a levegőbe a támadások idején.
- Cseh JAS-39 Gripen vadászgépek szálltak fel Pardubicéről a NATO integrált légi- és rakétavédelmi parancsnokság utasítására, hogy a lengyel-keleti határnál ellenőrizzék a légteret – beavatkozásra nem volt szükség.
- Szeptember 17-én Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról számolt be, hogy egy orosz csapásmérdíj a lengyel határ közelében, a volinyi területen csapódott be.
- A repterek mintegy egy óra szüneteltetés után, helyi idő szerint kb. 8:45-kor, kijevi idő szerint kb. 9:45-kor újraindultak.
Miért fontos
Az események azt jelzik, hogy az orosz csapások a Nyugat-Ukrajnában közvetlen hatással vannak egy NATO-tagállam működésére: harmadik napja kell leállítaniuk reptereiket, és a szövetséges rendszeren belül is fokozott légvédelmi készültséget váltanak ki. A cseh Gripenek NATO-parancsra történő bevetése a keleti határnál a szövetség válaszadási készültségének erősödését mutatja, a lengyel tisztviselők pedig nyíltan az Ukrajnát támogató országok elleni orosz hibrid drón- és rakétatevékenység mintázatáról beszélnek, ami a cikk 5. cikk szerinti megfontolások irányába tereli a vitát.
Mi történt
Szeptember 18-án reggel a lublini és rzeszówi repülőterek – amelyek az ukrán határ közelében fekszenek – felfüggesztették a légi forgalmat az Ukrajnát ért orosz csapások miatt. A döntést a lengyel légiforgalmi szolgálat (PANSA) jelentette be. A lengyel légierő vadászgépeket emelt a levegőbe, és a cseh légierő JAS-39 Gripenjei Pardubicéről a NATO integrált légvédelmi parancsnokság utasítására a lengyel-keleti határ térségébe települtek – beavatkozásra nem volt szükség, mert a lengyel gépek átvették a feladatot. A két reptér körülbelül egy óra szünet után, helyi idő szerint kb. 8:45-kor, kijevi idő szerint kb. 9:45-kor indította újra a forgalmat. Ez volt a harmadik egymást követő nap, hogy a repterek leálltak: szeptember 16-án és 17-én is hasonló intézkedésre kényszerültek a nyugat-ukrajni régiókat ért orosz drón- és rakétacsapások miatt. Szeptember 17-én Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról számolt be, hogy egy orosz csapásmérdíj a volinyi területen, a lengyel határ közelében csapódott be; a lengyel hadműveleti parancsnokság szóvivője, Jacek Goryszewski alezredes szerint egy másik drón a határtól mintegy 4 km-re zuhanhatott le vagy lőhettek le.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontjában az orosz csapások mint kiváltó ok állnak, és kiemelik, hogy a lengyel repterek, a lengyel vadászgépek és a NATO-parancsra bevetett cseh Gripenek egyaránt az ukrán területet ért támadásokra reagáltak. A háromnapos mintát és a szövetséges szintű válaszintézkedéseket hangsúlyozzák, jelezve a nyugat-ukrajni csapások túlcsordulását. A háttérben megjelennek a közelmúltbeli eszkalációs pontok – a jahodini vasútállomásnál a lengyel határtól 2 km-re történt dróncsapás, valamint a Balti-tengerből előkerült, feltehetően orosz drón –, amelyek alátámasztják a NATO-területhez közeli fokozódó kockázatot.
Miben térnek el a beszámolók
A lublini és rzeszówi repterek szeptember 18-i újraindításának időpontját az ukrán források eltérően adják meg: a Новинарня és a НВ más időpontokat közölnek.
Háttér
Szeptember 14-én a lengyel hadsereg a Balti-tengerből egy feltehetően orosz eredetű drónt emelt ki Rusinów falu közelében, a Nyugat-pomerániai vajdaságban. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a lengyel Sejmben kijelentette, hogy Oroszország hibrid drón- és rakétatámadásokat tervez az Ukrajnát támogató államok ellen, és hogy Moszkva legalább a tél végéig nem érdekelt a tárgyalásokban. A lengyel védelmi miniszter, Władysław Kosiniak-Kamysz megnövelt F-16-os és helikoptertevékenységről számolt be, helyettese, Cezary Tomczyk pedig közölte, hogy a lengyel hadsereg készen áll a határ felé közelítő célpont lelövésére. A NATO-szövetségesek ekkor még nem egyeztek bele az orosz célpontok ukrán terület feletti lelövésébe. A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš azt mondta, hogy a cseh hírszerzés maximális figyelemmel kíséri az Oroszországból érkező, a Cseh Köztársaság ellen irányuló tevékenységet, és hibrid háborúnak nevezte azt.