A KIIS felmérése: az ukránok 72%-a Zelenszkijt tartja felelősnek köreinek korrupciójáért
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) 2026. szeptember 12–21. közötti telefonos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett ukránok 72%-a szerint Volodimir Zelenszkij elnök személyesen felelős köreinek korrupciós cselekményeiért, 25%-uk szerint nem, 3% nem tudott válaszolni. A válaszadók 50%-a a hatalom korrupcióját, 40%-a az orosz rakéta- és dróncsapásokat jelölte meg legfőbb aggodalmaként; a kormánnyal való elégedetlenséget (korrupció és/vagy inkompetencia) 64%, a háborús tényezőt 53% említette.
Legfontosabb tudnivalók
- A KIIS (KMIS) felmérése 2026. szeptember 12–21. között készült, 1002, 18 éves vagy idősebb, kormányzott területen élő ukrán állampolgár megkérdezésével.
- A megkérdezettek 72%-a szerint Volodimir Zelenszkij személyesen felelős köreinek korrupciós cselekményeiért, 25% nem ért egyet, 3% nem tudott válaszolni.
- A válaszadók 50%-a a hatalom korrupcióját, 40%-a a tömeges orosz rakéta- és dróncsapásokat jelölte meg legfőbb aggodalmaként.
- A kormánnyal való elégedetlenséget (korrupció és/vagy inkompetencia) összesen 64%, a háborús tényezőt (csapások és/vagy front) 53% említette.
- 72% szerint a korrupció szintje nőtt a teljes körű invázió kezdete óta, 6% szerint csökkent, 17% szerint nem változott.
- A bizalom és a felelősségtulajdonítás erősen összefügg: Zelenszkijt teljesen bírók 3%-a, teljesen nem bírók 85%-a tekinti felelősnek.
- A KIIS hangsúlyozza: a „személyes felelősséget” a válaszadók többsége politikai, nem pedig korrupcióban való személyes érintettségként értelmezi.
Miért fontos
A 72%-os adat szokatlanul erős elmarasztaló ítélet egy háborús elnökről, és jelzi, hogy a korrupció társadalmi megítélése a háború idején sem enyhült. Különösen figyelemre méltó, hogy a kormánnyal való elégedetlenség (64%) a háborús aggodalmak (53%) elé került a legfőbb problémák között, ami a belpolitikai feszültségek erősödésére utal. Az adatok összefüggést mutatnak a Zelenszkijbe vetett bizalom és a felelősségtulajdonítás között: akik teljesen bíznak benne, alig, akik egyáltalán nem bíznak, túlnyomórészt felelősnek tartják.
Mi történt
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) 2026. szeptember 12–21. között telefonos interjúkkal (CATI) kérdezett meg 1002, 18 éves vagy idősebb, kormányzott területen élő ukrán állampolgárt. A felmérés – amelyet a KIIS saját kezdeményezésű „Omnibus” országos közvélemény-kutatásához a „Forum” civil szervezet kérésére adtak hozzá korrupcióra vonatkozó kérdéseket – megállapította, hogy a válaszadók 72%-a szerint Volodimir Zelenszkij elnök személyesen felelős köreinek korrupciós cselekményeiért; 25% elutasította ezt az állítást, 3% nem tudott válaszolni. A „Mi aggasztja Önt leginkább jelenleg?” kérdésnél (12 opcióból legfeljebb hármat lehetett választani) a hatalom korrupcióját 50%, a tömeges orosz rakéta- és dróncsapásokat 40% jelölte meg; összesítve a kormánnyal való elégedetlenség (korrupció és/vagy inkompetencia) 64%-ot, a háborús tényező (csapások és/vagy front) 53%-ot ért el. 72% szerint a korrupció szintje nőtt a teljes körű invázió óta, 6% szerint csökkent, 17% szerint nem változott. A bizalmi szint szerinti bontásban a Zelenszkijt teljesen bírók 3%-a, a teljesen nem bírók 85%-a tartja felelősnek. A KIIS hangsúlyozta, hogy a „személyes felelősséget” a megkérdezettek inkább politikai felelősségként, mintsem korrupcióban való személyes érintettségként értelmezték.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán sajtó (Українська правда, Укрінформ, ЛІГА.net/LB.ua, Інтерфекс-Україна, Бабель, ZN.UA, Суспільне, Радіо Свобода, Forbes Ukraine, Громадське радіо) egységesen a 72%-os számot emeli ki címlapszinten, mint a felmérés politikai üzenetét. A korrupció és a háborús aggodalmak összevetését – miszerint az állammal szembeni elégedetlenség körözi vagy meghaladja a háborús félelmet – belpolitikai jelzésként kezelik. Több orgánum a KIIS módszertani figyelmeztetését is közli: a „felelősséget” a válaszadók döntően politikai felelősségként olvassák, nem személyes korrupciós érintettségként. A beszámolók hátterében a NABU/SAPO nyomozásai és az „Carthage” ügy állnak.
Háttér
A KIIS a CATI módszerrel, mobilszámok véletlen mintáján, kormányzott területeken, 18+ felnőtteket kérdezett; a 2022. február 24. után külföldre távozott ukrán állampolgárok és a nem kormányzott területek lakói nem kerültek a mintába. A „Mi aggasztja leginkább?” kérdésnél 12 opciót olvastak fel, és legfeljább hármat lehetett választani, ezért az egyes százalékok összege meghaladhatja a 100%-ot. A formális statisztikai hiba (0,95-ös valószínűség, 1,3-as dizájneffektus) 4,1% az 50% körüli, 3,5% a 25% körüli, 2,5% a 10% körüli, 1,8% az 5% körüli mutatóknál; a KIIS háborús körülmények között ezen felül rendszerszintű eltérést is jelez, de az eredményeket reprezentatívnak tartja. Anton Hruseckij ügyvezető igazgató emlékeztetett: más kérdésfeltevés más eredményt hozott – 2026 áprilisában 54–39% a korrupció javára, míg egy korábbi 2026-os nyílt kérdésnél 65–29% a háború javára.