Az ukrán hadsereg befejezte a „Vivaldi" offenzíva két szakaszát a Lyman környéki északi donyecki területeken

Miért fontos

A „Vivaldi" az ukrán források szerint 2025-2026 egyik legjelentősebb sikeres ukrán offenzív hadművelete: 125 km² területet szerzett vissza a donyecki terület északi részén, és az amerikai Institute for the Study of War (ISW) értékelése szerint meghiúsította az orosz terveket a donyecki „erődváros-öv" körülzárására. A műveletet kiterjedt OPSEC-intézkedések – köztük a nyugati OSINT-elemzőkhöz intézett közzétételi kérések – mellett hajtották végre, és az orosz vezetés csak szeptember közepén szerzett róla tudomást. A 3. hadtest a hadművelet során a világon elsőként alkalmazott szárazföldi robotikai komplexumokat (NRK) aknamentesítésre és rohamtámogatásra.

Mi történt

Az ukrán 3. hadtest „Vivaldi" fedőnevű offenzívája 2025 májusában indult a donyecki terület északi részén, a Lyman környékén, és szeptember 15-én vált nyilvánossá, amikor a hadtest parancsnoka, Andrij Bileckij hivatalosan is megerősítette a hadműveletet. A hadműveletet szigorú információs csend kísérte: a 3. hadtest a hadművelet elején arra kérte a nyugati OSINT-elemzőket – köztük @moklasent és a francia Clément Molint –, hogy ne tegyék közzé a frontvonal ukrán előrenyomulásra vonatkozó geolokációs adatait; az elemzők eleget tettek a kérésnek.

Az első szakaszban, amelyről szeptember 15-én számoltak be, 75 km²-t tisztítottak meg és 10 km²-t szabadítottak fel; ekkor szabadult fel Novoszilivka, Oleksandrivka, Jarova, a Korovij Jar környéke és Szeregyne. A második szakaszban, amelyet Bileckij szeptember 20-án erősített meg, a felszabadított terület 40 km²-rel nőtt a Drobiseve, Deryliv és Sandriholove települések visszavételével. A két szakasz együttesen 125 km² visszafoglalt területet eredményezett, amelyből 50 km²-t teljesen felszabadítottak. A 3. hadtest tájékoztatása szerint a „Rubikon" orosz elit drónegységet a súlyos veszteségek miatt kivonták a Lyman–Borova irányából. Szeptember 24-én a hadtest arról számolt be, hogy a hadművelet során a világon elsőként alkalmazott szárazföldi robotikai komplexumokat aknamentesítésre és rohamtámogatásra.

Ugyanebben az időszakban a déli részen az Azov 1. hadtest – benne a 12. „Azov" különleges rendeltetésű dandár 1. és 6. zászlóalja, a „Tuman" különleges egység, a 425. önálló rohamezred „Szkela" zászlóaljának „Skval" egysége, valamint az „Lasar's Group" különleges rendeltetésű osztag – 2026 augusztusának eleje óta tisztogató hadműveletet hajtott végre a nyár folyamán felhalmozódott orosz erők ellen. Az Azov-művelet meghiúsította az oroszok kísérletét a Druzsivka operatív bekerítéséhez szükséges logisztikai útvonalak elérésére és a Dobropillja irányába történő csapásra; az orosz veszteségek e hadművelet során 237 főt tettek ki (193 halott, 44 sebesült, 3 fogságba esett).

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán sajtó a „Vivaldi" hadműveletet a 2025-2026-os időszak egyik legjelentősebb ukrán offenzív sikereként mutatja be, amelyet a 3. hadtest és annak parancsnoka, Andrij Bileckij köré épít. A tudósítások hangsúlyozzák a művelet információs csendjét, az OPSEC-intézkedéseket, valamint a nyugati OSINT-elemzőknek tett közzétételi kérést, amelyet az elemzők – köztük @moklasen és Clément Molin – tiszteletben tartottak. A DeepState elemzője, Roman Pohorilij értékelésében úgy fogalmazott, hogy az orosz erőfeszítések a lyman-i irányban „nullára szorozódtak", miközben figyelmeztetett a Lymantól délre eső Mikolajivka elleni folyamatos orosz nyomásra. Az ukrán források a 22-i orosz védelmi minisztériumi állítást (Dobropillja állítólagos bekerítése) szembeállítják az ISW cáfolatával és a DeepState azon jelentésével, miszerint az ukrán erők a dobrpilljai irányban tisztogatták a Toreck környéki területeket. A tudósítások kiemelik továbbá a hadművelet technológiai újításait: a világon elsőként alkalmazott szárazföldi robotikai komplexumokat (NRK) és a „dróntakarás alatti páros roham" oroszoktól átvett taktikáját.

Miben térnek el a beszámolók

Az orosz védelmi minisztérium szeptember 22-én azt állította, hogy a „Központ" csoportosítás egységei állítólag bekerítették Dobropillját és Oleksandrivka irányába nyomulnak előre; a tárca térképészeti vagy egyéb bizonyítékot nem szolgáltatott. Az Institute for the Study of War (ISW) ezt az állítást cáfolta, a DeepState elemzői pedig arról számoltak be, hogy a dobrpilljai irányban az ukrán erők a Toreck környéki területeket tisztították meg, és Kupjanszk irányában ismét ellenőrzésük alá vontak egy szakaszt Zapadne közelében.

Háttér

Az ukrán előrenyomulás a lyman-i irányban 2025 májusa óta tartott, de 2025. szeptember 15-ig nem került nyilvánosságra, amikor a 3. hadtest parancsnoka, Andrij Bileckij megerősítette a donyecki terület északi részén folyó offenzívát, és a művelet a „Vivaldi" nevet kapta. A 3. hadtest a „Vivaldi" előtt több mint fél éven át stabilizálta a frontot Borovától Lymanig, és átfogóan átszervezte a parancsnokságot, a személyi állományt, a felderítést, a drón- és logisztikai rendszereket. A hadművelet kezdetén a 3. hadtest kérte a nyugati OSINT-elemzőket – köztük @moklasent és Clément Molint –, hogy hagyjanak fel a frontvonal ukrán előrenyomulásra vonatkozó geolokációs adatainak közzétételével; az elemzők eleget tettek a kérésnek. Molin május végén műholdfelvételeken észlelt először a lyman-i kiszögellésnél a harcokra utaló jeleket. Az orosz milbloggerek – köztük Ribar és Anatolij Radov – állítólag nagyrészt a nyugati OSINT-tartalmakat veszik át, és ezeket az orosz védelmi minisztérium is olvassa – ez a minta is hozzájárult ahhoz, hogy az orosz parancsnokság nem észlelte a hadművelet előrehaladását. Szeptember 1-jén Oroszország nyilvánosan azt állította, hogy „bevette" Szvjatohirszkot, miközben a vezérkar és Vlagyimir Putyin állítólag nem tudott a lyman-i ukrán műveletről. Miután az orosz erőket megállították Lymantól északra, egyes egységeiket áthelyezték a várostól délre, és nyomást gyakorolnak Mikolajivkára, amelyet Roman Pohorilij a szlovjanszki előtti kulcsfontosságú erődítménynek nevezett.