Közzétéve: · Frissítve:

A 3. hadtest „Vivaldi" hadművelete: 125 km² visszafoglalva a donyecki északi fronton

Az ukrán 3. hadtest „Vivaldi" offenzívájának két szakaszán a Donyeck megye északi részén fekvő településeket szabadítottak fel, és összesen 125 km² területet – ebből 50 km²-t deokkupáltak – térítettek vissza ukrán ellenőrzés alá. Andrij Bileckij parancsnok szeptember 15-én erősítette meg először nyilvánosan az akciót, szeptember 20-án pedig a második szakasz lezárását jelentette be, amelynek során a Šandryholove, Derylove és Drobysheve települések kerültek ukrán kézre. A művelet az Institute for the Study of War szerint meghiúsította az oroszok tervét a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomeráció körülzárására.

Legfontosabb tudnivalók

  • A 3. hadtest „Vivaldi" offenzívája Donyeck megye északi részén zajlik, Andrij Bileckij parancsnok vezetésével.
  • Első szakasz (szeptember 15.): 75 km² területet tisztítottak meg, 10 km²-t deokkupáltak, és felszabadították Szerednyé települését, valamint négy másikat (Korovij Jar, Novoszelivka, Jarova, Oleksandrivka).
  • Második szakasz (szeptember 20.): felszabadult Šandryholove és Derylove (Liman hromada), és teljes ukrán ellenőrzés alá került Drobysheve.
  • A két szakaszban együtt 125 km² terület – ebből 50 km² deokkupált – került vissza ukrán kézre.
  • Orosz veszteségek: első szakaszban kb. 1500 fő, 12 000 feletti drón és több száz páncélozott/ tüzérségi jármű; két szakaszban együtt több mint 3000 fő.
  • Az ISW értékelése szerint Vivaldi meghiúsította az oroszok tervét, hogy körülzárják a Donyec-medencei „erődvárosok övét"; Petro Horbatenko szerint a Csornij Zserbec folyó nyugati partján lévő orosz hídfőállás felszámolása megakadályozta a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomeráció felőli tervet és a 2026-ra, valamint a 2027 elejére szóló orosz elképzeléseket is.
  • A 3. hadtest azt állítja, hogy a világon elsőként vetett be nehéz bombázó drónokkal több mint 10 km mélységbe kijuttatott NRK-öngyilkos szárazföldi robotikai komplexumokat.

Miért fontos

A „Vivaldi" az ukrán hadsereg egyik mostani, megerősített észak-donyecki offenzívája, amelyről az Institute for the Study of War úgy vélekedett, hogy meghiúsította az oroszok tervét a Donyec-medencei „erődvárosok övének" (köztük a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomerációnak) a körülzárására. A két szakaszban együtt 125 km² – 50 km² deokkupált – terület visszatérése és a bejelentett 3000 feletti orosz személyi veszteség azt sugallja, hogy az ukrán erők átmenetileg csökkentették az oroszok offenzív potenciálját három orosz hadsereg – a 20., 25. és 1. gárda harckocsizó – frontszakaszán. A 3. hadtest azt is állítja, hogy a világon elsőként vetett be nehéz bombázó drónokkal az ellenséges hátsó területekre juttatott NRK-öngyilkos szárazföldi robotikai komplexumokat, ami technológiai újdonságként is kiemeli a hadműveletet.

Mi történt

A 3. ukrán hadtest „Vivaldi" fedőnevű offenzívát hajt végre Donyeck megye északi részén. A műveletet Andrij Bileckij hadtestparancsnok 2026. szeptember 15-én erősítette meg először nyilvánosan. Az első szakaszban az ukrán erők 75 km² területet tisztítottak meg, további 10 km²-t deokkupáltak, és hivatalosan megerősítették Szerednyé felszabadítását, valamint a Korovij Jar, Novoszelivka, Jarova és Oleksandrivka települések megtisztítását.

Szeptember 19-én Petro Horbatenko vezérkari főnök-helyettes arról számolt be, hogy az első szakasz folytatódik, Rai-Oleksandrivkát is felszabadították, és több más település nevét – taktikai megfontolásokból – nem hozták nyilvánosságra. Az első szakaszban az ukrán közlés szerint az orosz erőkből mintegy 1500 fő esett el, 12 000 feletti drónt és több száz páncélozott, tüzérségi és gépjárművet semmisítettek meg, valamint a „Rubikon" orosz elit drónos egységet a Lyman-Borova irányban elszenvedett veszteségek miatt kivonták a vonalról.

Szeptember 20-án Bileckij bejelentette a második szakasz lezárását: az ukrán erők felszabadították Šandryholovét és Derylovét a Lyman hromadában, és teljes ellenőrzést szereztek Drobysheve felett. A két szakaszban együtt a 3. hadtest és a hozzá csatolt egységek 125 km² területet térítettek vissza ukrán ellenőrzés alá, amelyből 50 km² deokkupált terület. A második szakasz orosz személyi vesztesége mintegy 800 fő, a két szakaszban együtt meghaladja a 3000 főt.

A mélyebb stratégiai összefüggéseket Horbatenko és az ISW is kiemelte: a Csornij Zserbec folyó nyugati partján lévő orosz hídfőállás felszámolása meghiúsította az orosz tervet, hogy délről, Izjumon át körülzárják a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomerációt, és ezzel stratégiai előnyt szerezzenek a Harkiv, Dnyipropetrovsk és Poltava megyék felé irányuló további offenzívához. A 3. hadtest egyúttal azt állítja, hogy a művelet során a világon elsőként juttattak nehéz bombázó drónokkal NRK-öngyilkos szárazföldi robotikai komplexumokat több mint 10 km mélységben az ellenség hátországába, miközben az ukrán légvédelem és elektronikai hadviselési eszközök „vakítókupolát" vontak a csatatér fölé.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán források – köztük a ZN.UA, a Szuspilne, a Novinarnya, az NV, az Interfaksz-Ukrajna, a Liha.net/LB.ua, az Ukrinform, a hromadske, az Ukrajinszka Pravda és a Hromadszke Rádió – egyöntetűen sikeres, folyamatban lévő ukrán offenzívaként mutatják be a „Vivaldit". A 3. hadtest két kiemelt szereplője – Andrij Bileckij parancsnok és Petro Horbatenko vezérkari főnök-helyettes – a művelet hiteles szóvivőiként jelennek meg; a lefedés a stratégiai nyereségekre, a visszafoglalt területekre és a bevallott orosz veszteségekre összpontosít. A beszámolók hangsúlyozzák a művelet technológiai dimenzióját (NRK-öngyilkos szárazföldi robotikai komplexumok nehéz bombázó drónokkal történő bevetése), valamint számos megnevezett dandár és különleges egység részvételét. A DeepState monitoring projekt ismételten megerősíti a felszabadításokat (Šandryholove, Derylove), ezzel külső validációt adva a hadtest közlésének. Az orosz taktikát kemény szavakkal írják le – „húsrohamok", dezorientált orosz egységek „megőrlése", valamint a hátországi célpontok (Izjum, Balaklija, Szlovjanszk, Kramatorszk) elleni légicsapások és Sahed-drón-támadások.

Miben térnek el a beszámolók

Két ponton térnek el egymástól a források. Először: a francia OSINT-elemző Clément Molin az ukrán ellentámadás négy hónapja alatt több mint 200 km² felszabadításáról beszél, míg a 3. hadtest hivatalos közlése szerint a „Vivaldi" első két szakasza együtt 125 km² területet tért vissza ukrán ellenőrzés alá, amelyből 50 km² deokkupált. Másodszor: a források egy része „több mint 12 000" orosz drón megsemmisítését hangsúlyozza az első szakaszban, míg más megfogalmazások a drónokat a „több száz megsemmisített haditechnikai eszközzel" együtt, külön kiemelés nélkül említik; egyes szövegekben a 12 000-es szám megerősített tény, máshol csupán becslésként szerepel.

Háttér

A „Vivaldi" nevű ukrán offenzívát a 3. hadtest hajtja végre Donyeck megye északi részén, Andrij Bileckij parancsnok és Petro Horbatenko vezérkari főnök-helyettes vezetésével. A műveletet Bileckij szeptember 15-én jelentette be nyilvánosan, az azóta érkezett frissítéseket Horbatenko szeptember 19-én, a második szakasz lezárását pedig Bileckij szeptember 20-án ismertette. Horbatenko értékelése szerint a Csornij Zserbec folyó nyugati partján lévő orosz hídfőállás felszámolása meghiúsította azt az orosz elképzelést, hogy délről, Izjumon keresztül körülzárják a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomerációt, és ezzel előkészítsenek egy további offenzívát Harkiv, Dnyipropetrovsk és Poltava megyék irányába. A 3. hadtest szeptember 18-án arról számolt be, hogy az orosz „Rubikon" elit drónos egységet a Lyman-Borova irányban elszenvedett súlyos veszteségek miatt kivonták a vonalról; emellett az orosz erők a Szlovjanszk és Kramatorszk irányában továbbra is offenzív kísérleteket tesznek, és a hátországot – köztük Izjumot, Balakliját, Szlovjanszkot és Kramatorszkot – légicsapásokkal és Sahed-drónokkal támadják.