Oroszország nyugati technológiával toboroz külföldieket az Ukrajna elleni háborúba
A Politico a Code for Africa jelentése alapján leleplezett egy Oroszországhoz köthető, nagy kiterjedésű online verbuválási hálózatot, amely a Meta és a Google hirdetési és nyomkövetési eszközeit használja arra, hogy Afrikából, Ázsiából és Fehéroroszországból szólítson meg munkanélküli vagy bizonytalan foglalkoztatásban élő fiatal férfiakat. A nyomozás 89 weboldalt, hét közösségimédia-fiókot és 39 üzenetküldő-csatornot azonosított; a hirdetések közt hamis filmes castingok és magas fizetést ígérő katonai ajánlatok is megjelentek.
Legfontosabb tudnivalók
- A Politico a Code for Africa nemzetközi digitális demokrácia-laborhálózat jelentése alapján tette közzé a nyomozást.
- A kutatók 89 weboldalt, 7 közösségimédia-fiókot (köztük Facebookon) és 39 üzenetküldő-csatornot azonosítottak, új erőforrások naponta jelennek meg.
- A célközönség munkanélküli vagy bizonytalan foglalkoztatásban élő fiatal férfiak Afrikában, Ázsiában és Fehéroroszországban.
- Az egyik hirdetés „globális castingként” írt körbe egy katonai egyenruhás, mesterséges intelligenciával generált képpel illusztrált filmprojektet; az „IRC Russian Bear” hirdetés 15 000 dollár azonnali és 3 000 dollár havi fizetést ígért.
- A hálózat weboldalai amerikai és svéd cégek AI-eszközeivel készültek, egy osztrák cég szoftvere gyűjtötte a jelentkezők személyes adatait, amelyeket Oroszországba továbbítottak.
- A Meta a Code for Africa tájékoztatása szerint több mint 300, a verbuválókhoz köthető hirdetési kampányt törölt.
- A Google EMEA-szóvivője, Alex McPhillips vitatta a nyomozás több állítását, köztük azt, hogy a legtöbb említett oldal Google-hirdetéseket használt, és közölte, hogy a vállalat „aktívan felülvizsgálja” a jelentést.
Miért fontos
Az ügy rávilágít, hogy Oroszország továbbra is nagy léptékben, jól látható online csatornákon toboroz külföldieket, miközben a nyomkövető és hirdetési infrastruktúrát nyugati technológiai platformok biztosítják. A célcsoport – a hazai jövedelmeknél nagyságrendekkel magasabb fizetést kínáló ajánlatokkal megcélzott, munkanélküli vagy bizonytalan helyzetben lévő fiatal férfiak – kiszolgáltatott a kizsákmányolással és az emberkereskedelemmel szemben. A platformok végrehajtási hiányosságai és a Google AI-összefoglalóinak nyelvenként eltérő figyelmeztetési gyakorlata azt mutatják, hogy a mechanizmus sok helyen szabadon működhet. Mindez illeszkedik ahhoz az orosz stratégiához, amely a belpolitikai költségek csökkentése érdekében külföldi harcosokkal pótolja a veszteségeket, és a kérdés már kenyai és dél-afrikai diplomáciai reakciót is kiváltott.
Mi történt
A Politico a Code for Africa civilszervezet jelentése alapján arról írt, hogy Oroszországhoz köthető, online verbuválási hálózat a Meta és a Google hirdetési és nyomkövetési technológiáit használja a toborzáshoz. A kutatók 89 weboldalt, hét – köztük Facebookon működő – közösségimédia-fiókot és 39 üzenetküldő-csatornot azonosítottak, és megállapították, hogy új források naponta jelennek meg. A célcsoport a munkanélküli vagy bizonytalan foglalkoztatásban élő fiatal férfiak voltak Afrikában, Ázsiában és Fezéroroszországban; a kínált fizetés a hazai átlagnál jóval magasabb. Az egyik hirdetés „globális castingként” tüntetett fel egy, katonai egyenruhás, sötétebb bőrű férfiakat ábrázoló, mesterséges intelligenciával generált képpel ellátott filmszereposztást, és a Németországban regisztrált Facebook-oldalon futott. Az „IRC Russian Bear” által szponzorált másik hirdetés azonnali 15 000 dolláros és havonta 3 000 dolláros fizetést ígért. A hálózat weboldalait amerikai és svéd AI-eszközökkel építették, míg egy osztrák cég szoftvere a jelentkezési űrlapokat kitöltők személyes adatait Oroszországba továbbította; a nyugati homlokzati réteg mögött orosz kereskedelmi hosztolók és „golyóálló” hoszting-üzemeltetők álltak. A Meta a Code for Africa igazgatója, Justin Arenstein szerint már több mint 300 kapcsolódó hirdetési kampányt törölt. Az uniós területről oroszul vagy angolul indított, a szerződéses katonai szolgálatra utaló keresések a toborzóoldalakra vezetik a felhasználókat, és a Google AI-összefoglalói uniós nyelveken feltűnően, más nyelveken kevésbé hangsúlyosan jelenítik meg a kockázati figyelmeztetéseket. A Google EMEA-szóvivője, Alex McPhillips több állítást vitatott, köztük azt, hogy a legtöbb említett oldal Google-hirdetéseket használt, és jelezte, hogy a vállalat „aktívan felülvizsgálja” a jelentést. Egyes toborzóoldalak nyugati médiumok – például a BBC – logóját tüntették fel, hogy a támogatás hamis benyomását keltsék; az ajánlatok gyakran polgári munkaként – építőipari, biztonsági őri, filmes vagy vízumos – hirdették magukat.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A rendelkezésre álló ukrán források – az Ukrinform, a LIGA.net, a hromadske és a Detektor media – egységesen az Ukrajna elleni háború kontextusában és az orosz felelősség hangsúlyozásával közvetítik a nyomozást. Kiemelik, hogy a nyugati technológiai platformok eszközeit az orosz agresszióhoz használják fel, és a Code for Africa–Politiko anyagra támaszkodva mutatják be a hálózat méretét és módszereit. Az ukrán sajtó korábbi riportokkal – a Bloomberg Discord-botrányával, a kubai letartóztatásokkal és az ECFR afrikai nőket érintő toborzásról szóló megállapításaival – helyezi kontextusba az ügyet, és hangsúlyozza a kenyai, valamint a dél-afrikai diplomáciai lépéseket orosz partnereikkel szemben.
Miben térnek el a beszámolók
A nyomozás és a Google álláspontja közötti legfőbb eltérés: a Code for Africa jelentése szerint a legtöbb idézett toborzóoldal Google-hirdetéseket használt, míg a Google EMEA-szóvivője, Alex McPhillips ezt vitatta, és azt közölte, hogy a vállalat „aktívan felülvizsgálja” a jelentésben foglaltakat.
Háttér
Korábban ebben az évben a Bloomberg arról írt, hogy Oroszország a Discord játékplatformon keresztül is toborzott külföldieket az Ukrajna elleni háborúba. 2023-ban Kubában 17 embert tartóztattak le kubaiak Oroszországnak történő verbuválásával gyanúsított emberkereskedelmi hálózatokkal összefüggésben. A kenyai képviselő, Kimani Ichung'wah a Le Monde-nak azt mondta, hogy több mint 1000 kenyai állampolgár vesz részt az Ukajna elleni háborúban. Az Európai Külügyi Tanács (ECFR) külön feltárt egy olyan hálózatot, amely afrikai nőket toboroz orosz drón- és fegyvergyárakba. Az ajánlatok gyakran polgári munkaként – építőipari, biztonsági őri, filmes vagy orosz vízumhoz segítő – jelennek meg.