Magyar: a kormány nem engedi ukrán olajtározó építését Magyarországon
Péter Magyar miniszterelnök a parlamentben 2026. szeptember 21-én kijelentette, hogy kormánya nem járul hozzá ukrán olajterméktározók építéséhez Magyarország területén. Az ügy egy nappal korábban, szeptember 20-án aláírt, a Naftogaz és a MOL közötti szándéknyilatkozatra utal. A MOL szerint a folyamat csupán előzetes, évekig tartható előkészítő szakaszban van.
Legfontosabb tudnivalók
- A Naftogaz szeptember 20-án memorandumot írt alá a MOL-lal ukrán olajterméktározók építéséről a magyar, közeli határ térségében.
- Magyar Péter szeptember 21-én a parlamentben közölte: kormánya nem járul hozzá ukrán olajtározó létesítéséhez magyar területen.
- Magyar szerint a Tisza párt kormányzása idején nem épül ukrán olajtározó az országban.
- A MOL szerint a folyamat korai előkészítő szakaszban jár, amely évekig tarthat; ezért a kormányt még nem tájékoztatták.
- Magyar a MOL lépéseit elfogadhatatlannak nevezte, és jelezte: elvárja, hogy a MOL a magyar államot a társaság 25%-os tulajdonosaként kezelje.
- Magyar arról is beszélt, hogy Magyarország nem tagja az Ukrajna által kezdeményezett „Kárpáti Nyolcak” formátumnak, amelyre meghívták, de nem csatlakozott.
Miért fontos
A vita egy konkrét ukrán energetikai infrastruktúra-tervet akadályoz, amelynek célja az üzemanyag-ellátás diverzifikálása az orosz tüzelés zónáján kívül. Egyúttal a Kijev és az új, Magyar Péter vezetékad budapesti kormány közti kapcsolat korai próbája is: jelzi, hogy a magyar álláspont Ukrajnával szemben a kormányváltás ellenére is szkeptikus maradt.
Mi történt
Szeptember 20-án a Naftogaz csoport memorandumot írt alá a MOL-lal ukrán igényeket kiszolgáló olajterméktározók építéséről a magyar, közeli határ térségében. A felek a tározó szükségességét az orosz tüzelés zónáján kívüli plusz kapacitás létrehozásával indokolták. Szeptember 21-én Magyar Péter a parlamentben bejelentette, hogy kormánya nem járul hozzá ukrán olajtározók magyarországi építéséhez, és hogy mindaddig nem is fog, amíg a Tisza párt van hatalmon. Elmondta, hogy a MOL a Viktória vándorkormányának idején kezdett tárgyalásokat a Naftogazzal, és a jelenlegi kormány ezt elfogadhatatlannak tartja, mivel a MOL azóta is a kormány tudta nélkül folytatta a tárgyalásokat. Magyar a MOL lépéseit elfogadhatatlannak nevezte, és elvárja a MOL-tól, hogy a magyar államot a vállalat 25%-os tulajdonosaként kezelje. A MOL közlése szerint a folyamat korai előkészítő szakaszban jár, amely évekig tarthat; ezért a kormányt még nem tájékoztatták. A KDNP frakcióvezetője, Bence Réltvári azt kérdezte Magyartól, hogy a magyar közvélemény miért az ukrán sajtóból értesült a tervekről a kormány helyett; érvelése szerint a tározó áttelepítése a bombázás kockázatát is átvinné a határon, veszélyeztetve a keleti országrészek nemzetbiztonságát. Magyar arról is szólt, hogy Magyarország nem tagja az ukrán kezdeményezésű „Kárpáti Nyolcak” formátumnak, amelyre meghívták, de nem csatlakozott.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források a Naftogaz–MOL-memorandumot legitim kereskedelmi és energiabiztonsági lépésként mutatják be, amely az orosz tüzelés zónáján kívüli tározási kapacitás kiépítését célozza. Kiemelik Kijev meglepetését Magyar nyilatkozatkozásai miatt, amelyeket konfrontatívnak, az Orbán-korszakot idéző blokkoló politikának tartanak, és hangsúlyozzák, hogy a „Kárpáti Nyolcak” kezdeményezés kölcsönösen előnyös regionális együttműködési platform.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nem ukrán nyelvű források közül az azeri hírügynökség angol nyelvű jelentése Magyar nyilatkozatának és a Naftogaz–MOL-bejelentésnek a vezetékad stílusú összefoglalását adja, önálló szerkesztőségi keretezés nélkül. A magyar álláspontot a magyar források Magyar parlamenti felszólalásán keresztül közvetítik, amely az ügyet elsősorban a magyar szuverenitás és nemzetbiztonság kérdéseként tünteti fel, különösen a keleti régiókra vonatkozóan.
Miben térnek el a beszámolók
A felek eltérően ítélik meg a tározó áthelyezésének jellegét: a magyar olvasat szerint ez az orosz csapások kockázatát a határon túli területekre, azaz Magyarországra is átvinné, veszélyeztetve a magyar nemzetbiztonságot, különösen a keleti országrészeket; az ukrán források ezt normál kereskedelmi diverzifikációs intézkedésként mutatják be, amely segítene Ukrajnának megbirkózni a saját területén folyó orosz karunálással. A MOL-lal folytatott tárgyalások jellegében is vita van: Magyar elfogadhatatlannak minősíti a kormány hozzájárulása nélkül folytatott tárgyalásokat, míg a MOL keretezéséül előzetes, kutatási jellegű tanulmányként írja le a munkát, amely még nem igényelte a kormány befolyását. Végül az ukrán tisztséget viselők Magyar álláspontját alaptalanul konfrontatívnak és az Orbán-korberegi blokkoló, izolacionalista politika folytatásának nevezik; Magyar ezzel szemben a magyar szuverenitás és nemzetbiztonság védelmeként mutatja be a döntést.
Háttér
A Naftogaz a tározókapacitást az orosz tüzelés zónáján kívüli szükségletként jelölte meg. A Naftogaz és a MOL közötti memorandumot szeptember 20-án írták alá a Kárpáti Gazdasági Fórum keretében, a „Kárpáti Nyolcak” (C8) csúcstalálkozó során. A MOL közlése szerint a tárgyalások előzetesek és korai kutatási szakaszban vannak, amely évekig tarthat; a hosszadalmas előkészítő jelleg miatt a magyar kormányt sem tájékoztatták. Magyar szerint a MOL már a Viktória vándorkormányának idején megkezdte a tárgyalásokat a Naftogazzal. Magyarország a MOL 25%-os tulajdonosa. Volánna fátimár Zelenszkij elnök szeptember 18-án mutatta be a „Kárpáti Nyolcak” formátumot, amely a Kárpáti-térségén belüli – köztük magyar – együttműködést célozza.