Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország több mint 28 ezer külföldi zsoldost toborzott
Olekszandr Ivascsenko, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője a The Times-nak adott interjújában közölte, hogy Oroszország a háború ellensúlyozására több mint 28 ezer külföldi zsoldost toborzott, többségükben afrikai országokból. Ukrajna a toborzás ellen információátadással és nem kinetikus műveletekkel próbál fellépni, miközben a HUR szerint a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés is mélyül, a kurszki régióban pedig mintegy 8 ezer észak-koreai katona állomásozik.
Legfontosabb tudnivalók
- Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szerint Oroszország több mint 28 ezer külföldi zsoldost toborzott.
- Az adatokat Oleh Ivascsenko HUR-főnök a The Times-nak adott interjúban ismertette.
- A toborzottak többsége afrikai országokból származik; magas fizetést ígérnek nekik.
- Március végéig a Koordinációs Törzs 10 ezer élő és elhunyt zsoldost azonosított, több száz foglyot tartanak nyilván.
- Ukrajna a toborzás ellen külföldi biztonsági szolgálatoknak ad át információt, és nem kinetikus tájékoztató műveleteket folytat.
- A HUR szerint idén Oroszország közép-ázsiai – kazah, kirgiz, üzbég, tádzsik – valamint bangladesi, csádi, szudáni, burundi és más afrikai állampolgárokat kíván toborozni.
- Az ukrán hírszerzés becslése szerint Kurszkban jelenleg mintegy 8 ezer észak-koreai katona tartózkodik, a szám akár 50 ezerre is nőhet.
Miért fontos
A 28 ezres nagyságrendű külföldi-zsoldos adat arra utal, hogy Oroszország a mozgósított lakosságán túl, megtévesztéssel és irreguláris csatornákon keresztül is pótolja emberveszteségeit. A toborzás több kontinensre – Afrikára, Dél-Ázsiára, a Kaukázusra, Latin-Amerikára – is kiterjed, ami diplomáciai feszültségeket generálhat az érintett államokkal, és a finn határon történt esetek alapján az EU szomszédságában is biztonsági kockázatot jelent. A HUR ugyanakkor az orosz–észak-koreai katonai együttműködés mélyüléséről és további észak-koreai csapatok kurszki bevetéséről is beszámol, vagyis a külföldi személyi állomány az orosz erőgenerálás egyre hangsúlyosabb elemévé válik. Ukrajna nyilvánosan is jelzi, hogy információs és hírszerzési eszközökkel, a hadszíntértől függetlenül is igyekszik fellépni a toborzás ellen.
Mi történt
Olekszandr Ivascsenko altábornagy, a HUR vezetője a The Times-nak adott interjúban ismertette az ukrán katonai hírszerzés azon becslését, miszerint Oroszország eddig több mint 28 ezer külföldi zsoldost toborzott az Ukrajna elleni háborúba. A toborzottak többsége afrikai országokból érkezik, és magas fizetést ígérnek nekik. A március végi adatok szerint a Koordinációs Törzs 10 ezer élő és elhunyt zsoldost azonosított, és több százan vannak ukrán fogságban. Ivascsenko elmondása szerint Ukrajna a toborzás ellen külföldi biztonsági és hírszerző szolgálatoknak ad át információt, valamint nem kinetikus – azaz nem fegyveres – műveletekben tájékoztatja az érintett országok lakosságát. A HUR ugyanebben az interjúban jelezte, hogy Oroszország 2026-ban közép-ázsiai – kazah, kirgiz, üzbég, tádjsik – állampolgárokat, valamint bangladesi, csádi, szudáni, burundi és más afrikai országok polgárait kívánja toborozni. Az interjú kitért az orosz–észak-koreai katonai együttműködés elmélyülésére is: a HUR becslése szerint jelenleg mintegy 8 ezer észak-koreai katona állomásozik a kurszki régióban, és ez a szám akár 50 ezerre is nőhet; Észak-Korea egyúttal rakétákat is szállít Oroszországnak.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A cikk alapjául szolgáló ukrán nyelvű tudósítások mind az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének nyilatkozatát közvetítik, a HUR saját értékelését állítva a középpontba. A beszámolók kiemelik a toborzás földrajzi kiterjedtségét: konkrét számokat és eseteket sorolnak – többek között a kenyai Kimani Ichung'wah parlamenti képviselő azon állítását, miszerint több mint ezer kenyai állampolgár vesz részt a háborúban, a 2023-as kubai letartóztatásokat, a 2026-os indiai nyomozást, valamint a közép-ázsiai terveket – hangsúlyozva ezzel az orosz toborzás globális hatókörét. Az ukrán sajtó az ukrán ellenintézkedéseket – az információátadást és a külföldi közvéleményt célzó nem kinetikus műveleteket – aktív válaszként mutatja be. A zsoldosokról szóló adatokat a tudósítások összekapcsolják az orosz–észak-koreai katonai együttműködés mélyülésével és a kurszki észak-koreai csapatok jelenlétével, mindkettőt az orosz erőutánpótlás szélesebb folyamatának részeként tálalva.
Háttér
A március végi adatok alapján az ukrán Koordinációs Törzs 10 ezer élő és elhunyt zsoldost azonosított, és több százan vannak ukrán fogságban. Az orosz toborzás korábban dokumentált esetei közé tartoznak a nepáli, indiai, szíriai, szerb és szomáliai állampolgárok, továbbá 2025 áprilisában Volodimir Zelenszkij bejelentette két kínai állampolgár elfogását, akik az orosz hadseregben harcoltak a donyecki régióban. Az Ivascsenko The Times-interjúja az ukrán cikkekben idézett összesített számok elsődleges forrása.