Téma: Atomenergia
-
Trump a „barátomnak” nevezte Putint, miközben a közös nyilatkozatban nem szerepel az orosz–ukrán háború
Donald Trump a Truth Socialon közzétett egy Putinnal közös fotót „A barátom” felirattal, és külön fotón a „barátoknak” nevezte Szí Jinpinget is. A Trump, Szí és Putin közötti november 19-i shenchenei találkozó után kiadott közös nyilatkozat növelni kívánja az olajtermékek kínálatát, tárgyal a nukleáris kockázatok csökkentéséről és kritizálja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, de nem említi közvetlenül az orosz–ukrán háborút.
-
Oroszország nagyobb léptékű rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen
Orosz csapatok éjjel és a reggel folytatva több mint 110 rakétával, köztük 27 ballisztikus rakétával, valamint mintegy 400 támadó drónnal támadták Ukrajnát. A kormány adatai szerint a támadás nyolc ember halálát és 28 sérülését okozta, és károsította az energetikai infrastruktúrát, valamint három kijevi hidat.
-
A 38 ország nukleáris biztonsági szabályozói rendkívül magas baleseti kockázatot jeleznek Ukrajnában
HERCA, WENRA és NORA nukleáris biztonsági szabályozói szerint az orosz támadások miatt idén télen rendkívül magas a nukleáris baleset kockázata az Ukrajnában működő atomreaktoroknál. A destabilizált hálózat veszélyezteti a nukleáris üzemanyag hűtését, míg a legsúlyosabb forgatókönyv a kilenc működő reaktort egyidejűleg érintő teljes hálózati leállás.
-
Orosz dróntámadások 12 ukrán régióban okoztak áramszünetet
Az orosz dróntámadások megrongálták Ukrajna energetikai infrastruktúráját, és 12 megyében okoztak áramszünetet. A legrosszabb helyzet a kijevi és a dnyipropetrovszkoi régióban volt, ahol jelentős energialétesítmények károsodtak. Három Ukrenergo-munkavállaló megsérült, a javítómunkákat pedig a levegőriasztások nehezítik.
-
Oroszország 317 támadó drónnal mért csapást Ukrajnára
Oroszország 317 támadó drónnal indított nagy erejű csapást Ukrajnára 18:00-tól november 8-án november 9-ének reggeléig. A 105 reaktív drónból álló műveletet több ukrán fegyveres alakulat hárította, miközben 31 helyen regisztráltak becsapódásokat, több régióban pedig sérülteket és anyagi károkat jelentettek.
-
Oroszország hatalmas rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen
Oroszország a november 7. éjszaka nagy méretű, vegyes támadást indított Ukrajna ellen, raketákkal és 172 támadó drónnal. A fő irány Kijev és a kijevi régió volt, ahol lakóházak, óvodák, hidak és energetikai létesítmények károsodtak. A kijevi támadások után az áram-, hő- és vízellátásban komoly zavarok alakultak ki.
-
Ukrajna és Németország megállapodott a további energetikai támogatásról
Ukrajna és Németország megállapodott az ukrán energiahálózat helyreállításához szükséges eszközök és termékek további finanszírozásában. A felek a Hmelnicki Atomerőmű működéséhez fontos elektroalállomás elleni támadás miatt összehangolják diplomáciai nyomásgyakorlásukat Oroszországra.
-
A G7 külügyminiszterei Párizsban külön ülést tartanak Ukrajna támogatásáról
A G7 külügyminiszterei november 10-én Párizsban külön ülést tartanak Ukrajna támogatásáról, amelyen Andrii Szibiga ukrán külügyminiszter is részt vesz. A találkozó fő témái a légvédelem, a pénzügyi és energetikai támogatás. November 9-én külön adományozói konferencia zajlik a megrongálódott csernobyli atomenergia-ügynökség új biztonsági védőépületének javításáról.
-
Kijevben és több régióban akkoztak ki újabb áramkimaradások
A 3. novemberi orosz támadás után Kijevben és négy régióban áramkimaradások maradtak érvényben. A fővárosban a vízszolgáltató létesítmények áramellátásának zavarai miatt minden kerületben vízhiány jelentkezett. A 6. novemberi éjszakai támadások további zavarokat okoztak, így az energiaellátási válság nem zárult le.
-
Oroszország 78 célzott csapást mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára
Az orosz erők három nap alatt 78 célzott csapást hajtottak végre Ukrajna energetikai infrastruktúráján. A támadások súlyos károkat okoztak, új kimaradásokhoz és áramkorlátozásokhoz vezettek, továbbá megnehezítették az energiarendszer helyreállítását. A 3. novemberi támadás során a Hmelnicki Atomerőmű stabil működéséhez fontos alállomást is célba vették.
-
Orosz támadás sújtotta az ukrán energetikai infrastruktúrát, Kijevben újra életbe léptek a vészleállások
A november 3-i nagy orosz támadás után Kijevben és a kijevi régióban november 4-én újra életbe léptek azonnali áramkiesések, a városban pedig részben visszaállították a vízellátást. Az ukrán atomerőművek csökkentették a teljesítményüket, a helyreállítási munkák pedig éjjel-nappal folytak.
-
Kiberatakok csapták el az ukrán és az orosz vészhelyzeti-figyelmeztető alkalmazásokat
A kiberatakok során az ukrán „Air Alert” alkalmazás felhasználói hamis rák-, vegyi és nukleáris veszélyre vonatkozó riasztásokat, valamint közterületi harcokról szóló üzeneteket kaptak. Éjszaka megtámadták az orosz belügyi minisztérium mobilalkalmazását és regionális üzenetküldő csatornáit is, amelyeken szintén hamis nukleáris figyelmeztetéseket terjesztettek. Mindkét ország szerint a szélesebb körű riasztási rendszerek működtek, az alkalmazásokat pedig helyreállították.
-
Meghalt egy dolgozó a megszállt zaporiói atomerőműben
Október 29-én dróntámadásban meghalt egy dolgozó a megszállt zaporiói atomerőműben. МАГАТЕ másnap közzétette az információt. A szervezet főigazgatója, Rafael Grossi szerint a nukleáris létesítmények dolgozóira irányozott támadások elfogadhatatlanok, és fokozott visszafogottságra szólította fel a feleket a nukleáris baleset elkerülése érdekében.
-
Az Európai Bizottság 8,04 milliárd euró finanszírozást javasolt Ukrajnának
Az Európai Bizottság 8 040 665 425 euró kifizetést javasolt Ukrajnának az Ukraine Facility keretében. A korábban folyósított előleg levonása után mintegy 7,8 milliárd euró érkezhet az országba, de az összeghez szükséges az Európai Unió Tanácsának döntése.
-
Zelenszkij reagált Trump választási felhívására: a választásokhoz hat hónap és tűzszünet kell
Volodimir Zelenszkij közölte, hogy a Donald Trump által szorgalmazott választások biztonságos lebonyolításához Ukrajnában legalább hat hónapnyi előkészítés és meghatározott időre szóló tűzszünet szükséges. A megállapítás szerint a háború alatti szavazás megosztaná és gyengítené az államot. Zelenszkij közvetlen bírálatát a kialakult helyzet, az orosz csapások, a ballisztikai védelem hiánya és az infrastruktúra kiesése miatt indokolta.
-
270 ukrán fogoly tért vissza Oroszországból
Október 23-án nagyszabású fogolycsere került sorra Ukrajna és Oroszország között. Összesen 270 ukrán személy tért vissza, köztük 261 katonai és kilenc civil. A hazatérők többsége a 2022 óta orosz fogságban lévő mariupoli védő, valamint három, a csernobyli atomerőműben fogolt Nemzeti Gárda-tag volt.
-
Zaporizsjsii atomerőművön kritikus biztonsági feltételek romlanak
Az orosz megszállás alatt lévő Zaporizsjsii atomerőmű mind a hat reaktoregysége hideg leállításban van, miközben a hűtőtavacsony vízszintje csökken, a dízelkészletek minimálisak, és súlyos a szakemberhiány. Ukrajna külső áramellátási ajánlata elutasításra került, így a létesítmény biztonságos működése залежить tartalék generátoroktól és bizonytalan ellátástól.
-
Szibiha öt ország új segélycsomagjait jelentette be, a brit kormány 17 millió fontot ad a csernobili szarkofág javítására
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjúban megerősítette, hogy Ukrajna legalább öt országtól újabb segélycsomagokat kapott, amelyek energia-, humanitárius és védelmi területeket érintenek. A brit kormány 17 millió fontot (22,5 millió dollárt) különít el a csernobili atomerőmű szarkofágjának javítására, amelyet egy tavalyi orosz dróntámadás rongált meg. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt a légvédelem megerősítéséről, Volodimir Zelenszkij pedig brüsszeli látogatásán NATO- és EU-vezetőkkel egyeztetett.
-
47 állam és az EU a zaporizzsjai atomerőmű visszaadását követeli a közgyűlésen
A 81. ENSZ-közgyűlés ülésszakán 47 állam és az Európai Unió közös nyilatkozatban szólította fel azonnali hatállyal Oroszországot, hogy adja vissza a zaporizzsjai atomerőművet ukrán ellenőrzés alá, és vonja ki onnan erőit.
-
Atomfegy-energ: a NAÜ a zaporizzsjai atomerőmű közelében végrehajtott csapások miatt újabb tűzszünetet szorgalmaz
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szeptember 19-i, 20-i és 27-i dróncsapásokat jelentett be a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű (ZAE) közelében található Zaporizzsjai Hőerőműnél. A csapások megrongálták a ZAE külső áramellátásához kulcsfontosságú transzformátorokat, szeptember 22-én pedig üzemen kívül került a ZAE területén kívüli sugárzásmérletés koordinációs állomás. A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi mindkét féllel tárgyalásokat folytat egy nyolcadik helyi tűzszüneti megállapodásról, amely lehetővé tenné a javítási munkálatokat.