Közzétéve: · Frissítve:

Orosz támadás bénította meg Vinnyicát: teljes áramszünet és vízhiány a megyében

Az október 16–17-i éjszaka során a megszálló erők egyike a legnagyobb támadásokat hajtották végre a teljes invázió kezdete óta Vinnyica megye ellen. Az ukrán légvédelem 24 orosz drónt lőtt le, de a csapás megrongálta a város egyik elektromos alállomását, teljes áramszünetet okozva, és leállítva a fő vízszivattyút. Hat ember megsebesült, egyikük intenzív osztályon van, súlyos, de stabil állapotban.

Legfontosabb tudnivalók

  • Október 16–17-i éjszaka: a támadás Vinnyica megyét érte, a hatóságok szerint a teljes invázió kezdete óta az egyik legnagyobb csapás.
  • Az ukrán légvédelem 24 orosz drónt lőtt le a megye felett.
  • Hat ember megsebesült: egyikük súlyos, de stabil állapotban intenzív osztályon, hárman közepes, ketten könnyebb sérüléseket szenvedtek; mind a hatot kórházba szállították.
  • Egy elektromos alállomás megsérült, ami Vinnyica teljes áramszünetét okozta; tízezrek maradtak áram nélkül.
  • A fő vízszivattyú-telep áramellátása megszűnt, ezért a város vízellátása is leállt; a generátorok nem tudják az összes épületet és emeletet ellátni.
  • A villamos tömegközlekedés szünetel, a vonalakon buszok és marsrutkák közlekednek; a hatóságok a 101,8 FM-es „Misto nad Buhom" rádiót ajánlják tájékozódásra.
  • Az energetikai minisztérium szerint a csapás Vinnyica mellett további kilenc megyét (Voliny, Donyeck, Zaporizsja, Zsitomír, Odessza, Rivne, Ternopil, Hmelnickij és Harkiv) is érintette.

Miért fontos

A támadás nemcsak Vinnyica teljes elektromos hálózatát állította le, hanem a vízellátást is megbénította, mert a fő vízszivattyú-telep áram nélkül maradt. A helyi hatóságok szerint a csapás a teljes invázió kezdete óta a megye ellen intézett egyik legnagyobb támadás volt, és hat embert – köztük egy intenzív osztályon ápolt súlyos sérültet – közvetlenül is érintett. Az esemény része annak a szélesebb orosz rakéta- és drónhadjáratnak, amely egyetlen éjszaka alatt tíz ukrán megye energetikai infrastruktúráját vette célba.

Mi történt

Az október 16–17-i éjszakától a szombat reggelig tartó orosz csapássorozat Vinnyica megyét sújtotta, és a hatóságok szerint a teljes invázió kezdete óta az egyik legnagyobb támadás volt a régió ellen. Az ukrán légvédelem 24 orosz drónt lőtt le a megye felett. A csapás megrongálta a város egyik elektromos alállomását, ami Vinnyica teljes áramszünetét okozta; tízezrek maradtak áram nélkül. A fő vízszivattyú-telep áramellátása is megszűnt, így a város vízellátása is leállt – a Vinnyicaoblvodokanal közlése szerint a tartalék generátorok nem képesek az összes épületet és emeletet ellátni. A kritikus infrastruktúra tartalék energiaellátásra állt át. A villamos tömegközlekedés szünetelt, helyette buszok és marsrutkák közlekedtek a vonalakon. A vinnyicai polgármester, Szerhij Morhunov, valamint a Vinnyica Megyei Katonai Adminisztráció vezetője, Natalija Zabolotna is tájékoztatást adott. Hat ember megsebesült: egyikük súlyos, de stabil állapotban van intenzív osztályon, hárman közepes, ketten könnyebb sérüléseket szenvedtek; a hatóságok szerint mind a hatot kórházba szállították. A megyei hatóságok kérik a lakosságot, hogy az áramellátás visszaállítása után fokozatosan kapcsolják be az elektromos készülékeket a hálózat túlterhelésének elkerülése érdekében. Az ukrán Légierő szerint a szélesebb országos éjszakai támadásban Iszkander-M/KN-23 ballisztikus rakétákat, H-22/32-es cirkálórakétákat, négy Kalibr cirkálórakétát és 332 drónt (ebből 31 sugárhajtású) vetettek be; a légvédelem minden Kalibrt és 289 drónt lelőtt. Az energetikai minisztérium közlése szerint a csapás Vinnyica mellett Voliny, Donyeck, Zaporizsja, Zsitomír, Odessza, Rivne, Ternopil, Hmelnickij és Harkiv megyék energetikai létesítményeit is érintette. Az energetikai és közműszolgáltatók a villamosenergia- és vízellátás helyreállításán dolgoznak.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média egyértelműen orosz támadásként tálalja az eseményt, és kiemeli, hogy a támadás felelőssége az orosz erőket terheli. A tudósítások központi szerepet adnak Vinnyica polgármesterének, Szerhij Morhunovnak, valamint a megyei katonai adminisztráció vezetőjének, Natalija Zabolotnának, és hangsúlyozzák a gyakorlati tájékoztatásokat (a készülékek fokozatos visszakapcsolása, a 101,8 FM-es „Misto nad Buhom" rádió mint információs csatorna). A beszámolók nagy figyelmet szentelnek a lakosságot érintő operatív következményeknek: a villamos tömegközlekedés leállása, a pótló buszok és marsrutkák bevetése, a vízellátás zavarai és a tartalék generátorok korlátai. Több ukrán forrás a teljes invázió kezdete óta a megye elleni egyik legnagyobb támadásként jellemzi az esetet, és részletesen beszámol az ugyanazon csapáshullámmal érintett többi megyéről is. A helyi vinnyicai tudósítások olyan részleteket is megadnak – az alállomás sérülése, tízezrek áram nélkül, négy lakás károsodása két társasházban –, amelyek a szélesebb energetikai összefoglalókban nem jelennek meg.

Miben térnek el a beszámolók

A források között nincs érdemi eltérés a támadás mértékét, az áramszünetet és a sérültek számát illetően. Kisebb eltérés mutatkozik abban, hogy az október 16-i vinnyicai csapás hat sérültje közül hányan kerültek kórházba: a legtöbb forrás szerint mind a hatot kórházba szállították, míg egyes beszámolók csak két kórházi felvételről szólnak.

Háttér

A vinnyicai áramszünetet megelőző napon, október 16-án egy külön orosz dróncsapás már sebesülteket és polgári infrastruktúrában keletkezett károkat okozott Vinnyicában; a sérültek száma az esti 18:20-ra néggyről hatra emelkedett. Az október 16–17-i éjszaka országos szintű csapássorozatában Iszkander-M/KN-23 ballisztikus rakéták, H-22/32-es cirkálórakéták, Kalibr cirkálórakéták és nagyszámú drón szerepelt; a légvédelem minden Kalibrt és a drónok többségét lelőtte. Az energetikai minisztérium jelezte, hogy ugyanez a hullám Voliny, Donyeck, Zaporizsja, Zsitomír, Odessza, Rivne, Ternopil, Hmelnickij és Harkiv megyék energetikai létesítményeit is érintette, és a hálózati korlátok miatt kényszerű lépésként óránkénti kikapcsolási menetrendet, valamint ipari áramkorlátozásokat vezettek be.