A teljes invázió kezdete óta a legnagyobb orosz dróntámadás érte a Kirovohradi területet
Október 14–15. éjszakáján az orosz erők a 2022-es invázió kezdete óta a legnagyobb dróntámadást hajtották végre a Kirovohradi terület ellen, amely több mint 10 órán át tartott. A Kropyvnyckijben három ember meghalt, hat pedig megsebesült. A támadás közel 360 orosz drónt és 25–26 találati helyszínt jelentett a területen, és elpusztította a Faino Market élelmiszerlánc logisztikai központját.
Legfontosabb tudnivalók
- Október 14–15. éjszakáján a Kirovohradi terület a teljes invázió kezdete óta a legnagyobb orosz dróntámadást szenvedte el.
- A támadás több mint 10 órán át tartott, és közel 360 orosz drónt vetettek be a területen.
- Kropyvnyckijben három lakos meghalt, hat pedig megsebesült.
- A Faino Market élelmiszerlánc logisztikai központját a drónok teljesen elpusztították; a vállalat munkatársai is az áldozatok között vannak.
- Az orosz csapások vállalkozásokat, logisztikai központokat, raktárépületeket, lakóházakat és közlekedési infrastruktúrát is értek Kropyvnyckijben és a Novoukrainkai járásban.
- Az éjszaka folyamán Oroszország két Kh-59 irányított légi rakétával és 580 csapásdrónnal támadta Ukrajnát; az ukrán légvédelem 536 drónt semmisített meg.
Miért fontos
A Kirovohradi területen végrehajtott csapást a terület katonai közigazgatásának vezetője a 2022-es invázió kezdeteiől legsúlyoszlobb támadásként írta le. A csapás célpontjai között városi területek, kritikus infrastruktúra, közlekedési vállalatok, logisztikai létesítmények, raktárak és lakóházak voltak; a legsúlyosztóbb károk Kropyvnyckijben keletkeztek. A Faino Market logisztikai központjának megsemmisülése a vállalat munkatársainak halálát és áruellátási zavarokat okoz. A támadás három halálos áldozatot és hat sérültet követelt, több településen – többek között Znamjankán, Olekszandrián és Pomicsnán – lakóházak rongálódtak meg, és 33 utasszállító vonat késlekedett a területen. Az eset egy szélesebb, egész Ukrajna elleni orosz hadját része, amelynek során két Kh-59 rakétával és 580 drónnal támadtak, és az ukrán légvédelem 536 drónt hatástalanított.
Mi történt
Október 14–15. éjszakáján az orosz erők a 2022-es teljes invázió kezdeteiől legsúlyosabb dróntámadást hajtották végre a Kirovohradi terület ellen. A csapás több mint 10 órán át tartott, és közel 360 orosz drónt vetettek be. A találatok száma a területen a források szerint 25 (az Állami Vészhelyzeti Szolgálat, DSNS adatai) vagy 26 (Andrij Rajikovics, a Kirovohradi terület katonai közigazgatásának vezetője szerint) volt. A legsúlyosabb károk Kropyvnyckijben keletkeztek, ahol vállalkozások, logisztikai központok, raktárak, lakóházak és szomszédos területek találatot kaptak, és tüzek keletkeztek. A Kropyvnyckijben és a Novoukrainkai járásban a közlekedési infrastruktúra is találatot kapott, lakóházak, udvarok és autók sérültek meg, és tüzek ütöttek ki. A Faino Market élelmiszerlánc logisztikai központját a drónok teljesen megsemmisítették; a cég munkatársai is az áldozatok között vannak, számukat a vállalat nem hozta nyilvánosságra. A cég logisztikáját újjászervezi, és szállítási késedelmekre, valamint egyes áruk átmeneti hiányára figyelmeztetett. A Kirovohradi terület katonai közigazgatásának adatai szerint a támadásban hárman haltak meg és hat sérültek meg (közülük öten kórházban vannak). A támadás Znamjankát, Olekszandriát és Pomicsnát, valamint egy másik forrás szerint Szvitlovodszkot is érte; Znamjankán egy lakóház megsemmisült, nyolc másik és egy háromemeletes, egykori kollégiumból átalakított lakóépület megsérült. A támadás az egész országra kiterjedt: Oroszország két Kh-59 irányított légi rakétát és 580 csapásdrónt vetett be, az ukrán légvédelem 536 drónt semmisített meg. Kropyvnyckijben a délutántól estig tartó támadásban korábban két halálos áldozatról számoltak be, miután egy többszintes lakóház udvarát ért találat. Két közösségben hét ház sérült meg, de ott halálos áldozatokról vagy sérültekről nem érkezett információ. A kárfelszámolás folyamatban van; a mentő-, energetikai, egészségügyi, kommunális és rendvédelmi szolgálatok tovább dolgoznak a következmények felszámolásán. Október 15-én 11:30-ig Kropyvnyckijben 197 kérelmet regisztráltak a megrongálódott ingatlanok felmérésére, és 12:00-ig 33 utasszállító vonat késlekedett a területen.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források a Kirovohradi terület katonai közigazgatását (OVA) és az Állami Vészhelyzeti Szolgálatot (DSNS) tekintik a támadás elsődleges hivatalos forrásainak; Andrij Rajikovicsot, az OVA vezetőjét többször is idézik, amikor a csapást a teljes invázió kezdeteiől legsúlyosabbnak nevezi. A tudósítások Kropyvnyckij helyi, emberi és infrastrukturális veszteségeire összpontosítanak: kiégett autókra, megsérült többszintes lakóházakra, eltorlaszolt bejáratokra, az erdőben menedéket kereső lakókra, valamint a Faino Market logisztikai központjának megsemmisülésére és a vállalat munkatársainak halálára. A tudósítások hangsúlyozzák az orosz erők szándékos célpontkijelölését a kritikus infrastruktúra, a közlekedés és a logisztikai létesítmények ellen, a csapást az ukrán polgári és gazdasági eszközök elleni folyamatos hadjárat részeként mutatva be. Kiemelik a hatósági intézkedéseket is: 197 kárfelmérési kérelem Kropyvnyckijben, a károk és veszteségek felmérésére létrejött külön bizottságok, valamint a vasúti közlekedésre gyakorolt hatás (33 késlekedő vonat).
Miben térnek el a beszámolók
A Kirovohradi területen ért találatok számáról a források eltérő adatokat adnak meg: az Állami Vészhelyzeti Szolgálat (DSNS) 25, a terület katonai közigazgatásának vezetője, Andrij Rajikovics szerint 26 helyszín. A források eltérnek abban is, hogy a Kropyvnyckijen kívül mely településeket érte támadás: a legtöbb forrás Znamjankát, Olekszandriát és Pomicsnát említi, míg egy forrás Szvitlovodszkot is a károsultak között sorolja fel.
Háttér
Az ukrán légvédelem ismétlődő, nagy volumenű orosz dróncsapásokkal szemben működik; ugyanazon az éjszakán Oroszország 580 csapásdrónt indított Ukrajna ellen. A két fő hivatalos forrás, amely az áldozatokról és a károkról adatokat közöl, az Állami Vészhelyzeti Szolgálat (DSNS) és a területi katonai közigazgatás. Oroszország vezetése cáfolja, hogy az orosz fegyveres erők a teljes méretű háború során szándékosan vennék célba a polgári infrastruktúrát.