A G7 260 millió eurót szán a csernobili védőszerkezet helyreállítására
A G7-országok összesen 260 millió eurót különítenek el a csernobili atomerőmű új védőszerkezetének sürgős javítására, amelyet 2025 februárjában egy orosz dróncsapás sérült meg. A teljes helyreállításhoz az EBRD legalább 500 millió eurót tart szükségesnek, a munkálatokat pedig 2030-ig be kell fejezni a 100 éves tervezett élettartam biztosítása érdekében.
Legfontosabb tudnivalók
- A G7 260 millió eurót ajánlott fel az új konfinment sürgős javítására.
- A károk 2025 februárjában egy orosz dróncsapás következtében keletkeztek.
- Az EBRD legalább 500 millió euróra becsüli a teljes helyreállítás költségét.
- A javítási munkákat 2030-ig kell befejezni az acélív korróziójának megelőzése érdekében.
- A donorkonferenciát Franciaország, Ukrajna és az EBRD szervezi 2026. november 9-re Párizsba.
- Az orosz csapásért Ukrajna Oroszországot, a Kreml tagadja a felelősséget.
- A 2019-ben 2,5 milliárd dollárból épült szerkezet magába foglalja az 1986-os katasztrófa maradványait.
Miért fontos
A csernobili új védőszerkezet magába zárja az 1986-os reaktor-baleset maradványait, és 100 éves élettartamra tervezték. Az ukrán hatóságok és a NAÜ szerint a 2025. februári csapás után az ív elvesztette fő biztonsági funkcióit, többek között a radioaktív anyagok visszatartásának képességét. A 2030-as határidő túllépése az acélív korróziójához vezethet, ami évtizedek nemzetközi beruházásait sodorná veszélybe, és hosszú távú környezeti kockázatot jelentene Ukrajna és Európa számára.
Mi történt
A G7 csoport – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – 260 millió eurót ajánlott fel a csernobili atomerőmű új típusú védőszerkezetének javítására. A bejelentés a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank bangkoki őszi ülésszakán hangzott el, a G7 pénzügyminisztereinek találkozóját követően. A károk 2025 februárjában keletkeztek, amikor – Ukrajna szerint – egy nagy robbanóerejű harci fejjel felszerelt orosz csapásmérő drón ütötte át a szerkezetet, tüzet okozva, és károsítva a külső és belső burkolatot, az emelőberendezéseket, a szellőző- és az áramellátó rendszert. A NAÜ 2025 decemberi jelentése szerint az elvesztette fő biztonsági funkcióit. Az EBRD a teljes helyreállítás költségét legalább 500 millió euróra becsüli. Franciaország, Ukrajna és az EBRD 2026. november 9-én Párizsban donorkonferenciát tart a további nemzetközi finanszírozás összehangolására.
Miben térnek el a beszámolók
A szintézis két eltérő értelmezést rögzít a 2025. februári csapással kapcsolatban. Ukrajna – az Interfax-Ukrajna és a Rádió Szabadság források szerint – azt állítja, hogy egy orosz csapásmérő drón nagy robbanóerejű harci fejjel csapódott be a védőszerkezetbe. A Kreml visszautasította a felelősséget, és azzal vádolta Kijevet, hogy színlelte az incidenst a folyamatban lévő béketárgyalások aláásása érdekében.
Háttér
A csernobili atomerőmű negyedik blokkja 1986-ban robbant fel – ez a világ legsúlyosabb nukleáris balesete volt. A 2019-ben 2,5 milliárd dollárból felépített új védőszerkezet magába foglalja a reaktor maradványait, és lehetővé teszi az eredeti szarkofág biztonságos lebontását. A 2025. februári csapást követően 2025 márciusában 400 ezer eurót különítettek el a Nemzetközi Csernobili Együttműködési Alapból a károk felmérésére. 2026 áprilisában Ukrajna megállapodást írt alá a partnerekkel egy külön számla megnyitásáról a helyreállításhoz. Németország 2026 augusztusában 50 millió eurót jelentett be, az EU 75 millió eurós támogatást irányzott elő, Norvégia pedig több mint 9 millió eurót ajánlott fel a javításokra.