Stryiban lepleztek le egy ukrajnai csalócall-központot – ez az első gyanúsítás az új büntetőjciikkely alapján
Az ukrán kiberrendőrség és az SBU őrizetbe vett három férfit a Lviv megyei Stryi városában működő szervezett csalócall-központ miatt. Az elkövetők társkereső oldalakon kerestek áldozatokat, hangváltó szoftverrel és rejtett RAT programokkal fértek hozzá a banki fiókokhoz, a pénzt kriptovalutára váltották. A három gyanúsított bejelentése az új, 2026 szeptemberében hatályba lépett büntetőtörvénykönyvi cikkely – a 255-4. § – első alkalmazása Ukrajnában.
Legfontosabb tudnivalók
- Gyanúsítást jelentettek be három férfinak a Lviv megyei Stryi városában működtetett csalócall-központ miatt – ez az első ilyen eset a szeptemberben hatályba lépett új ukrán Büntetőtörvénykönyv 255-4. §-a alapján.
- Az áldozatokat társkereső oldalakon keresték, hamis női profilokkal, férfi hangját nőivé átalakító szoftverrel és rejtett RAT kártevővel – ez utóbbi megkerülte a kétfaktoros hitelesítést az online bankolásnál.
- A szervezetet két 23 éves helyi lakos hozta létre, akik egy 21 éves ismerősüket is bevonták.
- Kilenc házkutatás során technikai eszközöket, bankkártyákat, több tucat okostelefont és SIM-kártyát, kriptotárcát, valamint 1,2 millió hrivnya készpénzt és külföldi valutát – dollárt, eurót, cseh koronát, zlotyt, svájci frankot – foglaltak le, összesen mintegy 2 millió hrivnya értékben.
- A gyanúsítások az 190. § (5) bekezdése, a 361. § (5) bekezdése és a 255-4. § (1)–(2) bekezdése alapján születtek; a büntetési tétel legfeljebb 15 év szabadságvesztés.
- Az előzetes információk szerint legalább 50 ukrán és 30 külföldi – köztük lengyel, cseh, német és grúz – állampolgár esett áldozatul.
- Az SBU tájékoztatása szerint 2026 júliusa és szeptembere között 60 csalócall-központ tevékenységét szüntették meg.
Miért fontos
Az ügy mérföldkő az ukrán bűnüldözésben: először alkalmazzák a szeptemberben hatályba lépett, kifejezetten a csalócall-központok működtetésére vonatkozó büntetőjcikkelyt. A szervezet Ukrajnában és az EU több országában – Lengyelországban, Csehországban, Németországban, valamint Grúziában – keresett áldozatokat, jól mutatva a határokon átnyúló kibercsalások volumenét. A csaknem 2 millió hrivnya értékben lefoglalt készpénz, a kriptoeszközök és a tucatnyi készülék jelzik a hálózat méretét, az eset pedig az SBU 2026 nyarán indított szélesebb, 60 call-központot felszámoló kampányának részeként is értelmezhető.
Mi történt
A Lviv megyei kiberrendőrség a megyei rendőrkapitányság nyomozóival és a regionális SBU egységgel, a Lviv megyei ügyészség koordinációjával számolta fel a stryi székhelyű csalócall-központot. A gyanú szerint az elkövetők társkereső oldalakon és weboldalakon kerestek potenciális áldozatokat, hamis – jellemzően női – profilokkal vették fel a kapcsolatot, és hosszabb beszélgetésekkel bizalmat építettek. A férfi hangját valós időben női hangra módosító szoftverrel a beszélgetőpartnereiket nőnek álcázták magukat. Miután a bizalom kialakult, a képmásnak tűnő fájlok valójában rejtett RAT – távoli adminisztrációs – eszközt tartalmaztak, amely a megnyitás után átvette az irányítást az áldozat készüléke felett, hozzáférést adott bizalmas adatokhoz, és lehetővé tette a kétfaktoros hitelesítés megkerülését az online bankolásban. Ha az áldozat jelezte, hogy a „fotó” nem nyílik meg, a csalók képernyőmegosztásra és bizonyos beállítások elvégzésére kérték, amelyek során jelszavakat és egyéb bizalmas adatokat rögzítettek. Az így szerzett pénzt belső szabályok szerint osztották el: a végrehajtók 15%-ot kaptak „fizetésként”, a szervezők pedig 85%-ot, akik a pénzt kriptovalutára váltották, és illegális valutaváltón keresztül készpénzre váltották. A műveletet két 23 éves helyi lakos szervezte, akik egy 21 éves ismerősüket is bevonták; a call-központ két stryi bérelt lakásban működött, és egy zárt Telegram-csoporton keresztül hangolták össze a beosztásokat és a feladatokat. A nyomozók kilenc házkutatást tartottak – a gyanúsítottak lakó- és bejelentett tartózkodási helyein, valamint egy kriptovaluta-tőzsdén –, és lefoglalták a számítógépes eszközöket, adathordozókat, bankkártyákat, több tucat okostelefont és SIM-kártyát, egy kriptotárcát, a piszkozatokat, valamint 1,2 millió hrivnya készpénzt és külföldi valutát – amerikai és kanadai dollárt, eurót, cseh koronát, zlotyt, svájci frankot és egyéb pénznemeket – mintegy 800 ezer hrivnya értékben, vagyis a teljes lefoglalt összeg megközelítette a 2 millió hrivnyát. Az SBU tájékoztatása szerint a gyanúsítottakat „tettenérés” közben fogták el a call-központ helyiségeiben. A három férfit őrizetbe vették, és a Büntetőtörvénykönyv 190. § (5) bekezdése (csalás), 361. § (5) bekezdése (információs rendszerekbe való jogosulatlan beavatkozás) és a frissen hatályba lépett 255-4. § (1)–(2) bekezdése (az elektronikus hírközlési csalásra specializálódott szervezett csoport létrehozása, vezetése vagy abban való részvétel) alapján gyanúsították meg; a büntetési tétel akár 15 év szabadságvesztés is lehet. A bíróság mindhármukkal szemben 998 400 hrivnya letételi összeggel kísért letartóztatást rendelt el. Az előzetes adatok szerint legalább 50 ukrán és 30 külföldi – köztük lengyel, cseh, német és grúz – állampolgár szenvedett kárt.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán sajtó egyöntetűen mérföldkőnek állítja be az ügyet: ez az első alkalom, hogy az új, kifejezetten a csalócall-központok működtetésére bevezetett büntetőjcikkely alapján gyanúsítást jelentettek be. A beszámolók hangsúlyozzák a Szolgálat Ukrajnának (SBU), a Nemzeti Rendőrség kiberrendőrségi egységének és a regionális ügyészségnek az összehangolt munkáját, és részletesen ismertetik a módszert – a hamis női profilokat, a hangváltó szoftvert, a rejtett RAT kártevőt és a képernyőmegosztásos trükköt –, valamint a több millió hrivnya értékű lefoglalást, a műveletet az állami kapacitás és a kibercsalás elleni fellépés példájaként bemutatva.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem értenek egyet abban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pontosan melyik napon írta alá a csalócall-központokért járó felelősséget szigorító törvényt: a Hromadszke Rádió és a Szabadság Rádió más-más napot jelöl meg (egyes beszámolók szerint szeptember 16-án, mások szerint 17-én).
Háttér
Az új, a Büntetőtörvénykönyv 255-4. §-aként bevezetett tényállás 2026 szeptemberében lépett hatályba, miután a törvényt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta. A cikkely kifejezetten a csalócall-központok szervezéséért, vezetéséért és az azokban való részvételért ír elő büntetőjogi felelősséget, és akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A korábbi ukrán sajtóbeszámolók a társkeresős csalások elterjedt formájaként írták le a hangátalakító szoftver és a rejtett RAT programok kombinációját, amellyel a kétfaktoros hitelesítést megkerülve online bankszámlákat ürítenek.