Zelenszkij a szelektormegbeszélés után élesen bírálta a kijevi városvezetést a reziliencia-terv végrehajtása miatt
Volodimir Zelenszkij elnök a 2026. október 9-i szelektormegbeszélésen közölte, hogy a kijevi városvezetés „szinte teljes mértékben” nem hajtotta végre a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által jóváhagyott reziliencia-terv szükséges lépéseit. Az elnök a késedelmet elfogadhatatlannak nevezte, és személyes felelősséget rótt az Infrastrukturális Minisztériumra és a területi állami adminisztrációkra. Eközben az orosz csapások következtében harmadik napja tartanak az ütemezett és szükségszerű áramkimaradások Kijevben és több megyében, a metró és az elektromos közlekedés pedig működésképtelenné vált. A főpolgármester, Vitalij Klicsko korábban azt mondta, hogy a város nem tudja saját erőből végrehajtani a teljes tervet, mert nincs elegendő forrása.
Legfontosabb tudnivalók
- Zelenszkij 2026. október 9-én szelektormegbeszélést (konferenciahívást) tartott katonai és kormányzati tisztviselőkkel.
- Zelenszkij szerint a kijevi városvezetés „szinte teljes mértékben” nem hajtotta végre a reziliencia-terv szükséges lépéseit, és a késedelmet elfogadhatatlannak nevezte.
- Az elnök személyes felelősséget rótta az Infrastrukturális Minisztériumra és a területi állami adminisztrációkra a tervek végrehajtásáért.
- Kijevnek az általános végrehajtás elmaradása miatt külön feladatokat határoztak meg.
- Zelenszkij közlése szerint az orosz csapások súlyos károkat okoztak az energiaátviteli infrastruktúrában, a helyreállítás pedig éjjel-nappal folyik.
- A Külügyminisztérium és az Elnöki Hivatal frissítette Ukrajna energiahálózati és légvédelmi igényeit, és Zelenszkij jelezte, hogy partnerekkel egyeztet vezetőkkel.
- Kijevben és több megyében harmadik napja tartanak az ütemezett és szükségszerű áramkimaradások, október 8-án pedig a metró és az elektromos közlekedés is leállt egy nagy energetikai létesítményt ért orosz csapás után.
- Vitalij Klicsko főpolgármester október 8-i AFP-interjúban azt mondta, a város „túlélő üzemmódba” lépett, és a tehetős kijevieket arra kérte, hogy ideiglenesen hagyják el a fővárost.
- Az Institute of the City elemzőközpont igazgatója, Olekszandr Szerhijenko szerint a kijevi reziliencia-terv költségét 67,5 milliárd hrivnyára becsülték egy 106 milliárd hrivnyás városi költségvetés mellett.
Miért fontos
Ez az eset ritka nyilvános elnöki feddés Kijev városvezetésével szemben a télre való felkészülés ügyében, miközben Oroszország tovább intenzíven támadja az energia-infrastruktúrát. Rávilágít a központi kormányzat és a fővárosi polgármesteri hivatal között feszülő, a reziliencia-terv finanszírozásáról és végrehajtásáról szóló konfliktusra. Egyúttal jelzi, hogy a központi kormányzat nyomást kíván gyakorolni a területi adminisztrációkra, valamint a nemzetközi partnerekre az energetikai és légvédelmi segítségnyújtás felgyorsítása érdekében a téli időszak előtt.
Mi történt
Volodimir Zelenszkij elnök 2026. október 9-én szelektormegbeszélést tartott, amelyen katonai és kormányzati vezetők vettek részt. Az ülésen az elnök kijelentette, hogy a kijevi városvezetés „szinte teljes mértékben” nem hajtotta végte a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által jóváhagyott reziliencia-terv szükséges lépéseit, és a késedelmet elfogadhatatlannak minősítette. Személyes felelősséget rótta az Infrastrukturális Minisztériumra és a megyei állami adminisztrációkra a tervek végrehajtásáért. A kijevi városvezetés általános mulasztása miatt a főváros számára külön feladatokat határoztak meg. Zelenszkij tájékoztatása szerint az orosz csapások számos energiaátviteli létesítményben súlyos károkat okoztak, a helyreállítás pedig éjjel-nappal folyik. Az ukrán fél frissítette az energiahálózati és légvédelmi csomagokra vonatkozó igényeit; a Külügyminisztérium és az Elnöki Hivatal partnerekkel folytat kommunikációt, és Zelenszkij jelezte, hogy külföldi vezetőkkel egyeztet majd. A védelmi miniszter és a fegyveres erők főparancsnoka a donyecki front helyzetéről számolt be, különösen a Kosztjantynivka, Dobropillja, Szlovjanszk és Kramatorszk környéki területekre összpontosítva, ahol az elnök szerint eredmények születtek az orosz „beszivárgások” felszámolásában Dobropilljánál. A találkozón szó esett a csernyihivi régióban található Pryluki helyzetéről is; az elnök elrendelte, hogy a héten készítsenek elő egy teljes döntéscsomagot a Prylukival egyeztetett megoldásokból. Eközben október 8-án egy orosz csapás nagy energetikai létesítményt talált el Kijevben (amelyről az energetikai miniszter, Denys Shmyhal számolt be), aminek következtében a metró és az elektromos közlekedés ideiglenesen leállt, több kerületben vízellátási zavarok léptek fel, és a jobb parton a villamos közlekedés 9-én reggel sem működött teljesen. Kijevben és több megyében immár harmadik napja tartottak ütemezett és szükségszerű áramkimaradásokat. A főpolgármester, Vitalij Klicsko október 8-i AFP-interjújában kijelentette, hogy a város „túlélő üzemmódba” lépett, és a tehetős lakosokat arra kérte, hogy ideiglenesen hagyják el a fővárost.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A rendelkezésre álló ukrán források egységesen Zelenszkijnek a városvezetést ért bírálatát állítják középpontba, és a kérdést a tél előtti reziliencia-terv végrehajtásának kudarcként mutatják be. Klicsko ellenérvét is hangsúlyozzák: a város saját költségvetéséből nem tudja teljesíteni a tervet. A tudósítások kiemelik a mindennapi hatásokat: a metró és a villamosközlekedés leállását, a szükségszerű áramszüneteket és a vízellátási zavarokat. Több kommentár a központi és a városi szintű hatóságok közötti egymásra mutogatásként írja le a helyzetet, amelyben az energia- és kritikus infrastruktúra védelme háttérbe szorul.
Miben térnek el a beszámolók
Az egyik ukrán média (a Hromadske Rádióra és az Ukrajinszka Pravdára hivatkozó tudósítás) úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij szerint a kijevi hatóságok „egyetlen lépést sem” hajtottak végre a reziliencia-tervből, míg Zelenszkij saját szóhasználatában „szinte teljes” végrehajtás-elmaradás szerepelt. Ez a szóhasználatbeli eltérés a két forrás között észlelhető.
Háttér
A kijevi reziliencia-tervet Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa az év során korábban hagyta jóvá; az Institute of the City elemzőközpont igazgatója, Olekszandr Szerhijenko szerint a terv költségét 67,5 milliárd hrivnyára becsülték egy 106 milliárd hrivnyás városi költségvetés mellett. Vitalij Klicsko főpolgármester korábban jelezte, hogy a város a forráshiány miatt önállóan nem tudja teljesíteni a terv minden pontját, és azt mondta, hogy Kijev „túlélő üzemmódba” lépett. Október 8-án egy orosz csapás nagy energetikai létesítményt ért Kijevben, ami miatt a metró és az elektromos közlekedés ideiglenesen leállt, és szükségszerű áramkimaradásokat vezettek be. Az Egyesült Királyság külügyminisztere pozíciójában tett első kijevi látogatása során 54 millió font (71,3 millió dollár) támogatást jelentett be Ukrajna tél előtti ellenállóképességének erősítésére.