Ukrán csapások orosz katonai és energetikai célpontok ellen – a Kreml olajfinomító kapacitásának több mint fele állítólag leállt
Ukrajna Fegyveres Erői október 6-án és a 7-re virradó éjszaka több orosz katonai és energetikai létesítményt csapást mértek, köztük a brjanszki Sescsina katonai repülőteret, elektronikai hadviselési és radarberendezéseket, drónirányító pontokat, parancsnoki állásokat valamint üzemanyagraktárakat. A támadássorozat része annak a szélesebb kampánynak, amely az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország olajfinomító kapacitásának több mint 51%-át üzemen kívül helyezte.
Legfontosabb tudnivalók
- Október 6-án és a 7-re virradó éjszaka ukrán csapás érte a Sescsina katonai repülőteret a brjanszki területen; a károk mértékének felmérése folyamatban van.
- Elektronikai hadviselési állomást csaptak brjanszki területen a Hrinove térségében, radarállomást pedig az Elionki térségben.
- Drónirányító pontokat csaptak a zaporizzsjai területen Bilocerkivka és Kamjanka térségében, valamint drónok tárolására, előkészítésére és indítására szolgáló létesítményt a Donyeck környékén.
- Parancsnoki és megfigyelő állásokat csaptak a donyecki területen Hirnik, Ukrainszk és Kurahivka közelében; anyagi-technikai raktárt a luhanszki területen Krynicse közelében, üzemanyagraktárt pedig Kondrijucse közelében.
- Október 2-án az orosz szamarái LVDS olajipari csomópontot ért csapás – 11 RVS-20000 és 3 RVSPK-50000 tartály, valamint egy automatizált olajtermék-feltöltő állomás rongálódott meg; a létesítmény az Urals exportminőség keverését is végzi.
- Október 4-én csapás érte az asztrakháni gázfeldolgozó üzemet, ahol két gázkezelő egység (U-172, U-272) és az U-1731 másodlagos desztilláló blokk sérült meg; az üzem évi mintegy 3,5 millió tonna ként termel, Oroszország termelésének mintegy felét.
- Az ukrán védelmi miniszter, Jevhenij Hmara közlése szerint a hosszú távú csapások Oroszország olajfinomító kapacitásának több mint 51%-át üzemen kívül helyezték.
Miért fontos
A csapássorozat az orosz hátországi infrastruktúra széles földrajzi spektrumát – repülőtereket, radarberendezéseket, energetikai és logisztikai létesítményeket – érintette, és az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország olajfinomító kapacitásának több mint felét tette működésképtelenné. A célpontok között szerepelnek a robbanóanyag- és lőporgyártáshoz szükséges kén előállítását végző, valamint a moszkvai repülőterek üzemanyag-ellátásában és az Urals exportkeverék előállításában részt vevő létesítmények is.
Mi történt
Ukrajna Fegyveres Erői október 6-án és a 7-re virradó éjszaka több orosz katonai és energetikai célpontot csaptak. A brjanszki területen a Sescsina katonai repülőteret, valamint a Hrinove térségében egy elektronikai hadviselési állomást és az Elionki térségében egy radarállomást ért találat. A zaporizzsjai területen Bilocerkivka és Kamjanka térségében drónirányító pontokat, a Donyeck környékén pedig egy drónok tárolására, előkészítésére és indítására szolgáló létesítményt semmisítettek meg. Parancsnoki és megfigyelő állásokat csaptak a donyecki területen Hirnik, Ukrainszk és Kurahivka közelében. Az elfoglalt luhanszki területen anyagi-technikai raktárt csaptak Krynicse közelében, valamint üzemanyag- és kenőanyagraktárt Kondrijucse közelében.
A csapássorozat részeként korábban, október 2-án a szamarái LVDS olajipari csomópontot ért támadás, ahol 11 RVS-20000 és 3 RVSPK-50000 tartály, egy csővezetékszakasz és egy automatizált olajtermék-feltöltő állomás rongálódott meg. A létesítmény Tatárországból és Nyugat-Szibériából származó olajat fogad, tárol és kever, többek között az Urals exportminőséghez. Október 4-én az asztrakháni gázfeldolgozó üzemet ért csapás: a két gázkezelő egység (U-172 és U-272) elemei és az U-1731 másodlagos desztilláló blokk sérült meg. Az üzem a világ egyik legnagyobb gázkén-termelője, amelyet a robbanóanyag- és lőporgyártásban használnak.
A moszkvai régió legnagyobb üzemanyag-lerakóhelyén, a Vnukovó, Domogyedovo és Seremetyjevo repülőtereket csővezetékkel ellátó Volodarszka LVDS-nél október 6-án éjszaka tűz ütött ki az OSINT-elemző ASTRA szerint. A szeptember 26-i csapást követően a Krasznodari határterületen található ilszki olajfinomító leállította a működését: a Dnipro Osint műholdfelvételei szerint az összes elsődleges feldolgozó egysége megsérült. Az ukrán védelmi miniszter, Jevhenij Hmara közlése szerint a hosszú távú csapások Oroszország olajfinomító kapacitásának több mint 51%-át üzemen kívül helyezték.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az egyetlen forrás ukrán, és a csapásokat halmozott, sikerorientált keretben mutatja be, hangsúlyozva az eltalált célpontok számát és az orosz olajfinomító, valamint katonai logisztikai infrastruktúrában okozott károk mértékét. Kiemeli a stratégiai jelentőségű létesítményeket – a repülőtereket, az energiaexport-infrastruktúrát és a lőpor-alapanyagot előállító üzemeket –, és idézi az ukrán védelmi minisztert, aki a csapásoknak az orosz olajfinomító kapacitás több mint 51%-ára gyakorolt hatását hangsúlyozza.
Miben térnek el a beszámolók
A brjanszki területen található Sescsina repülőtéren keletkezett károk mértéke egyelőre nem tisztázott, és a rendelkezésre álló tények nem részletezik, hogy pontosan mi sérült meg és milyen hatékonysággal.
Háttér
A szamarái LVDS a Tatárországból és Nyugat-Szibériából származó olajat fogadja, tárolja és keveri, többek között az Urals exportminőséghez, amely a katonai közlés szerint Oroszország olajexportjának akár felét is adja. Az asztrakháni gázfeldolgozó üzem a világ egyik legnagyobb gázkén-termelője, amely a robbanóanyagok és a lőpor alapanyaga; évi termelése eléri a 3,5 millió tonnát. A Volodarszka üzemanyag-lerakóhely a moszkvai régió legnagyobbika, és csővezetékek kötik össze a Vnukovó, a Domogyedovo és a Seremetyjevo repülőterekkel. A Krasznodari határterületen lévő ilszki olajfinomító a szeptember 26-i támadás után állítólag leállította a működését, és a műholdfelvételek szerint az összes elsődleges feldolgozó egysége megsérült.