Az ukrán drónerők 38 újabb energetikai csomópontot csaptak le a „Krím kikapcsolása" hadműköletben
Robert „Madyar" Brovdi, az Ukrán Drónerők parancsnoka szeptember 23-án bejelentette, hogy a „Krím kikapcsolása" művelet keretében 38 újabb energetikai csomópontot csaptak le orosz és megszállt területeken. Július 6. óta ezzel együtt 412 energetikai objektumot semmisítettek meg vagy rongáltak meg. A most bejelentett csapások Krímben, a Donyeck- és Luhanszki területek megszállt részein, valamint Oroszországban, a Harkivi és Zaporizsjai területen is történtek.
Legfontosabb tudnivalók
- A 38 csapásból 10 Krímben, 9 a Donyecki terület megszállt részén, 13 a Luhanszki terület megszállt részén, 4 Oroszországban, 1 a Harkivi területen és 1 a Zaporizsjai területen belül.
- Július 6. és szeptember 22. között összesen 412 energetikai csomópontot semmisítettek meg vagy rongáltak meg a művelet során.
- A krími csapások 9 gázelosztó állomást (Orlivka, Bahcsiszaraj-2, Bilohirszk, Kyr-Bailar, Holmivka, Hornostajivka, Klepinine, Islam-Terek) és a Taszunovek kompresszorállomást érték.
- A Luhanszki területen és Oroszországban gázelosztó állomásokat is célba vettek (Rodakove, Kreidyanka).
- Robert „Madyar" Brovdi a bejelentést a Facebook-oldalán tette közzé.
- A művelet 2025. július 6. óta tart az Ukrán Drónerők vezetésével.
- A haderők párhuzamosan a „MoLоЧКа" hadműköletet is futtatják a Fekete- és Azovi-tengeren, ahol állításuk szerint 300 orosz „árnyékflotta"-hajót már megsemmisítettek.
Miért fontos
A csapássorozat egy folyamatos, méretezett ukrán hadjáratot jelez az orosz megszálló erőket ellátó energetikai infrastruktúra ellen Krímben, a szárazföldi megszállt területeken és magában Oroszországban. A 412-es kumulatív szám jól mutatja, hogy nem elszigetelt akciókról van szó, hanem egy hosszabb távú kampányról. A krími gázelosztó és kompresszorállomások elleni csapások az ellátási lánc olyan pontjait célozzák, amelyektől a megszálló erők és a helyi orosz adminisztráció működése függ.
Mi történt
Robert „Madyar" Brovdi, az Ukrán Drónerők parancsnoka szeptember 23-án a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy csapatai a „Krím kikapcsolása" művelet keretében 38 energetikai csomópontot semmisítettek meg vagy rongáltak meg orosz és ideiglenesen megszállt területeken. A 38 csapásból 10 Krímben, 9 a Donyecki terület megszállt részén, 13 a Luhanszki terület megszállt részén, 4 Oroszország területén, 1 a Harkivi területen és 1 a Zaporizsjai területen belül valósult meg. Krímben a következő gázelosztó állomásokat érték találatok: Orlivka, Bahcsiszaraj-2, Bilohirszk, Kyr-Bailar, Holmivka, Hornostajivka, Klepinine, Islam-Terek, valamint a Taszunovek kompresszorállomás. Oroszországban a Kreidyanka, a Luhanszki területen pedig a Rodakove gázelosztó állomás sérült meg. A Donyecki területen elektromos alállomásokat csaptak le Mihajlivka, Zemljanki, Szuhivszke, Stizsivszke és Hresztivka településeken, a Luhanszki területen pedig Honcsarivka, Taraszivka, Szvatove, Volodimyirivka (kétszer), Zaporizke, Timonove és Liszna Dacha térségében. A teljes, július 6. és szeptember 22. közötti időszakban az ukrán erők 412 energetikai csomópontot tettek harcképtelenné. A művelettel párhuzamosan a Drónerők a „MoLоЧКа" hadműköletet is folytatják, amely a Fekete- és Azovi-tengeren blokkolja az orosz „árnyékflotta" mozgását; állításuk szerint eddig 300 ilyen hajót támadtak.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Mind a három forrás (Ukrinform, NV, ZN.UA) ukrán nyelvű kiadvány, és egységesen hivatalos ukrán katonai akcióként mutatják be a hadműköletet, Robert „Madyar" Brovdi parancsnokot idézve. A tudósítások a csapásokat egy elnevezett, folyamatban lévő kampány („Krím kikapcsolása") részeként keretezik, és összekapcsolják a párhuzamos flottellenes művelettel („MoLоЧKa"), a kettőt az orosz logisztikára gyakorolt összehangolt nyomásként bemutatva. Az ukrán médiumok kiemelik, hogy a célpontok között egyaránt szerepelnek a megszállt ukrán területek (Krím, Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Zaporizzsia) és magának Oroszországnak a területe, ami a műveletet a megszálló erők és az orosz hátország elleni egyidejű nyomásgyakorlásként jeleníti meg.
Miben térnek el a beszámolók
A források között kisebb helységnév-eltérések mutatkoznak. A Donyecki területen egyes kiadások „Sztizsivszke" és „Hresztivka" alakban írják az érintett településeket, mások „Sztizskivszke" és „Hresztivci" formát használnak. A krími gázelosztó állomások neve „Klepinine" és „Islam-Terek" vagy „Klepine" és „Iszliam-Terek" változatban jelenik meg. Az oroszországi Kreidyanka gázelosztó állomás nevét az egyik forrás „Kreidinka" alakban közli. A három ukrán forrás mind a belső helységnevek átírásában, mind a művelet eredményeinek értelmezésében egységes képet ad.
Háttér
A „Krím kikapcsolása" művelet 2025. július 6. óta zajlik az Ukrán Drónerők vezetésével, Robert „Madyar" Brovdi parancsnoksága alatt. Augusztus 22-én Brovdi arról számolt be, hogy hat nap alatt 27 energetikai csomópontot csaptak le a megszállt Krímben és a szárazföldi megszállt területek déli részén, jelezve, hogy a most bejelentett hullám a korábbi akciók folytatása. Szeptember 22-én a Fire Point dróngyártó arról számolt be, hogy három hónap alatt több mint 100 orosz katonai objektumot csaptak le a megszállt Krímben FP-2 drónokkal, köztük energetikai infrastruktúrát, katonai raktárakat, csapat-álláspontokat és hidakat. A Drónerők ezzel párhuzamosan a „MoLоЧКа" hadműköletet is futtatják, amely az Azovi-tengeren és a Kercs-szorosban akadályozza az orosz „árnyékflotta" mozgását, és állításuk szerint eddig 300 hajót támadtak meg.