A lengyel és a belarusz külügyminiszter New Yorkban találkozott – Sikorski áttörést emleget
A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski a ENSZ Közgyűlésének margóján New Yorkban találkozott Maxim Ryzhenkov belarusz külügyminiszterrel. Sikorski „áttörésnek” nevezte a megbeszélést, amelyen szóba került a határhelyzet, a regionális biztonság, valamint az orosz drón- és rakétaindítások belarusz területről való megakadályozásának kérdése.
Legfontosabb tudnivalók
- Sikorski és Ryzhenkov a New York-i ENSZ Közgyűlés margóján találkoztak.
- A megbeszélés – Sikorski szerint – az első volt ezen a szinten Lengyelország és Belarusz között 2016 óta.
- A külügyminiszter „áttörésként” írta le a találkozót.
- A témák között szerepelt a határhelyzet, a regionális biztonság, valamint az orosz drón- és rakétaindítások belarusz területről való megakadályozásának kérdése.
- Lengyelország hamarosan új nagykövetségi épületet nyit Minszkben.
- Sikorski a kapcsolatok normalizálódását Andrzej Poczobut foglycserében való szabadon bocsátásával és a határkerítés fejlesztésével hozta összefüggésbe.
Miért fontos
A megbeszélést Sikorski a kétoldalú kapcsolatok normalizálódásának jeleként tálalta, beleértve egy új lengyel nagykövetség megnyitását Minszkben. A napirenden ugyanakkor érzékeny biztonsági kérdések is szerepeltek: Oroszország drón- és rakétatelepítése a belarusz légtérből, valamint a regionális biztonság. A találkozó az Andrzej Poczobut szabadon bocsátásával járó fogolycsere után jött létre.
Mi történt
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a New York-i ENSZ Közgyűlés keretében találkozott Maxim Ryzhenkov belarusz külügyminiszterrel. Sikorski „áttörésnek” minősítette a megbeszélést, amely szerinte mintegy évtizede az első magas szintű lengyel–belarusz találkozó volt. A felek a határhelyzetről és a regionális biztonságról tárgyaltak. Sikorski megerősítette, hogy – „többek között” – felvetette: Belarusz ne engedje, hogy Oroszország drónokat és rakétákat indítson a területéről. Bejelentette továbbá, hogy Lengyelország új nagykövetségi épületet nyit Minszkben. A kapcsolatok javulását a határkerítésbe való korábbi lengyel beruházásoknak és a belarusz politikai foglyok – köztük Andrzej Poczobut – szabadon bocsátásának tulajdonította. Arra a kérdésre, hogy mindez a Lukashenko-rezsim elismerését jelenti-e, úgy válaszolt: Lengyelország mint állam „más államokat ismer el, nem kormányokat.” A kapcsolatok normalizálódásának lehetőségét egy „hóvirághoz” hasonlította.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A két ukrán nyelvű forrás – a ZN.UA és a LIGA.net – a találkozót „áttörésként” keretezte, és kiemelte Sikorszkinak a kapcsolatok normalizálásáról szóló nyilatkozatait. Különös hangsúlyt fektettek a biztonsági vonatkozásokra, így annak a lehetőségére, hogy Sikorski felvetette: Oroszország ne indítson drónokat és rakétákat belarusz területről Ukrajna ellen.
Háttér
Andrzej Poczobut, lengyel–belarusz újságíró és a belarusz lengyel kisebbség aktivistája, 2023-ban nyolc év börtönbüntetést kapott olyan vádak alapján, amelyeket a lengyel hatóságok és emberi jogi szervezetek politikailag motiváltnak tartottak; 2026. április 28-án szabadult a belarusz–lengyel fogolycsere keretében. Lengyelország és az EU korábban a Lukashenko-rezsimet vádolta azzal, hogy a lengyel–belarusz határon átívelő migránsáradatot szervezett hibrid nyomásgyakorlás céljából. Varsó tervezi a határvédelem modernizálását Oroszország és Belarusz irányában, beleértve optoelektronikai megfigyelő tornyok és drónfelderítő rendszerek telepítését a belarusz oldalon. A belarusz ellenzéki vezető, Szvetlana Tihanovszkaja szerint a Belaruszban az orosz dróncsapásokhoz használt jelismétlők az európai határ mentén is megtalálhatók. Volodimir Zelenszkij elnök beszélt provokációk előkészítéséről, beleértve a NATO-államok elleni esetleges szárazföldi hadműveletek forgatókönyvét.