Európai vezetők a NATO-t fenyegető orosz csapások lehetőségére figyelmeztetnek
Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk figyelmeztetett, hogy Oroszország a NATO Ukrajnát támogató tagállamai ellen indíthat drón- vagy rakétacsapásokat. A francia elnök, Emmanuel Macron sürgős egyeztetést hívott össze, és a finn, valamint a holland kormányfő is a fokozott éberség szükségességéről beszélt. Eközben NATO-diplomaták szerint a szövetségesek nem kaptak új hivatalos hírszerzési információt, és nem változtattak a veszélyértékelésükön.
Legfontosabb tudnivalók
- Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Oroszország a NATO Ukrajnát támogató tagállamai ellen indíthat drón- vagy rakétacsapásokat.
- Emmanuel Macron szeptember 18-án rendkívüli találkozóra hívta össze a francia pártvezetőket és a 2027-es elnökjelölteket.
- A finn elnök, Alexander Stubb szeptember 17-én arra kérte a lakosságot, hogy „erkölcsileg készüljön fel” esetleges szabotázsakciókra és orosz drónokra.
- Rob Jetten holland miniszterelnök Tusk figyelmeztetését „nagyon komolyan veendőnek” nevezte.
- A NATO Balti-tengeri térségben tartott hadgyakorlatokat; Németország és Svédország közös gyakorlatot tartott a stratégiai fontosságú Gotland szigeténél.
- A NATO légiereje megsemmisített egy orosz drónt Litvánia felett, egy orosz hadihajó pedig jelzőlövedékeket lőtt egy dán katonai helikopter irányába.
- Két NATO-diplomata szerint a szövetségesek nem kaptak új hivatalos hírszerzési információt, és nem változtattak a fenyegetés-értékelésükön.
Miért fontos
Több európai állam- és kormányfő nyilvánosan is elképzelhetőnek tart egy orosz katonai csapást vagy hibrid műveletet a NATO területe ellen, és konkrét óvintézkedéseket jelent be: kórházak felkészítése, evakuációs tervek frissítése, infrastruktúravédelmi tervek és közös hadgyakorlatok. A figyelmeztetések hátterében az amerikai hírszerzés közelmúltbeli értékelése áll, amely szerint Moszkva a következő években korlátozott támadást tervezhet egy NATO-ország ellen.
Mi történt
Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a közeljövőben drón- vagy rakétatámadást indíthat a NATO Ukrajnát támogató tagállamai ellen. Emmanuel Macron francia elnök szeptember 18-án rendkívüli megbeszélésre hívta össze a francia pártvezetőket és a 2027-es elnökjelölteket az ukrajnai helyzetről, Iránról és az energiaválságról, valamint új tervet jelentett be a kritikus infrastruktúra védelmére. Alexander Stubb finn elnök egy nappal korábban felszólította a finneket, hogy „erkölcsileg készüljenek fel” szabotázsakciókra és orosz drónokra. Rob Jetten holland miniszterelnök Tusk szavait „nagyon komolyan veendőnek” minősítette, Macron pedig „megalapozottnak és jól alátámasztottnak” nevezte azokat.
A NATO a Balti-tengeri térségben hadgyakorlatokat folytat, Németország és Svédország pedig közös gyakorlatot tartott a stratégiai fontosságú Gotland szigeténél. A NATO repülőgépei megsemmisítettek egy orosz drónt Litvánia felett, és egy orosz hadihajó jelzőlövedékeket lőtt egy dán katonai helikopter irányába. Németország kórházakat készít fel egy esetleges orosz fenyegetésre, Litvánia pedig frissítette evakuációs terveit. Németország emellett egy feltételezett orosz kémet vádolt meg azzal, hogy dróntámadást kísérelt meg a lipcsei repülőtér ellen.
A figyelmeztetések hátterében az amerikai hírszerzés augusztusi értékelése áll, amely szerint Moszkva a következő években korlátozott támadást fontolgat egy NATO-ország ellen. Az amerikai CIA igazgatója, John Ratcliffe augusztus végi moszkvai látogatásán figyelmeztette az orosz tisztségviselőket az eszkaláció veszélyére. A litván külügyminiszter, Kęstutis Budrys szerint Litvánia júliusi keltezésű hírszerzési információkkal rendelkezik egy „hamis zászló alatt végrehajtható lehetséges műveletről". Mindeközben Moszkva a parlamenti választások előtt fokozta harcias retorikáját, amelyeken Vlagyimir Putyin pártjának győzelme várható.
Miben térnek el a beszámolók
A lengyel miniszterelnök és a litván külügyminiszter konkrét, közelgő orosz fenyegetésről beszélt, beleértve a NATO-tagállamok elleni drón- vagy rakétacsapásokat és egy júliusban jelzett „hamis zászló alatti műveletet”. Ezzel szemben két NATO-diplomata szerint a szövetségesek nem kaptak új hivatalos hírszerzési információt az szövetségen belül, és nem változtatták meg a fenyegetés-értékelésüket, illetve nem hoztak további többoldalú intézkedéseket.
Háttér
A helyzet hátterében több tényező áll: a belarusz fegyveres erők Litvánia közelében nagyszabású hadgyakorlatokat tartottak; a finn elnök szeptember 17-én a lakosság mentális felkészítését sürgette; Macron egy nappal később sürgős egyeztetést hívott össze, és bejelentette a kritikus infrastruktúra védelmének új tervét; a CIA igazgatója augusztus végi moszkvai látogatásán figyelmeztetett az eszkaláció ellen; Moszkva pedig a parlamenti választások előestéjén harcias retorikát erősített.