Az orosz dízeltermelés felét adó hat finomító közül három leállt vagy csökkent a szeptemberi ukrán dróncsapások miatt
A Reuters üzemanyagpiaci adatokon alapuló számításai szerint az oroszdízel-termelés mintegy felét adó hat legnagyobb finomító közül három jelentősen csökkentette vagy teljesen leállította a termelést 2026 szeptemberében az ukrán dróncsapások okozta károk miatt. A KINEF teljesen leállt, a Volgográd és a NORSI nagyjából negyed kapacitáson működik. Az ukrán csapások nyomán Oroszország korlátozta a benzin-, dízel- és repülőgép-üzemanyag exportját.
Legfontosabb tudnivalók
- A hat legnagyobb oroszdízel-finomító – Omszk, KINEF, Taneco, Volgográd, NORSI, Perm – az orosz dízeltermelés mintegy felét adja.
- A KINEF teljesen leállt, a Volgográd és a NORSI nagyjából negyed kapacitáson működik a szeptemberi csapások után.
- A Rosztyefty szizrani és szarátovi finomítója is leállt a hónapban bekövetkezett dróncsapások után.
- Szeptember 11-én a szarátovi finomítón megsérült az ELZU-AVT-6 elsődleges olajfeldolgozó egység és a fővezeték egy szakasza.
- Szeptember 13-án éjjel drónok csaptak be a Tatárföldi Nyizsnyekamszk ipari övezetébe.
- A szeptember 6-i rjazanyi dróncsapás után a rjazanyi finomítóban tűz ütött ki, és az üzem leállt.
- A Moszkvát a benzin-, dízel- és repülőgép-üzemanyag exportkorlátozásra kényszerítő csapások hatásait a Reuters dokumentálja.
Miért fontos
Az ukrán dróncsapások az orosz dízeltermelés stratégiailag jelentős hányadát, mintegy felét vágják el. A kiesés arra kényszerítette Moszkvát, hogy benzin-, dízel- és repülőgép-üzemanyag-exportját korlátozza, ami visszahat az orosz belső piacra és a külső piacokra. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2026 első nyolc hónapjában átlagosan háromnaponta értek sikeres csapást orosz finomítók ellen – a kampány tehát tartós.
Mi történt
A Reuters üzemanyagpiaci szereplők adatai alapján készített számításai szerint a hat legnagyobb oroszdízel-finomító – omszki, KINEF, Taneco, volgográdi, NORSI és permi – közül három jelentősen csökkentette vagy teljesen leállította a termelést 2026 szeptemberében az ukrán dróncsapások okozta károk miatt. A KINEF teljesen leállt, míg a volgográdi és a NORSI nagyjából negyed kapacitáson működött. A Rosztyefty szizrani és szarátovi finomítója szintén leállt a hónapban: Szizrannál megsérült a CDU-6 fő desztilláló egység (a finomító kapacitásának mintegy 71%-a), a másik fő egység, a CDU-5 pedig egy júliusi csapás után már javítás alatt állt; a szarátovi üzemben szeptember 11-én az ELZU-AVT-6 elsődleges feldolgozó egység és egy fővezeték-szakasz sérült meg. Más csapások is érték az orosz finomítókat: szeptember 6-án a rjazanyi finomítónál tűz keletkezett és az üzem leállt; szeptember 13-án éjjel drónok támadták a tatárföldi Nyizsnyekamszk ipari övezetét; az ukrán fegyveres erők csapást mértek a Krasznodari határterületen lévő szlavyanszk-na-kubanyi Szlavyanszkij finomítóra. A csapások hatására Oroszország korlátozta a benzin-, dízel- és repülőgép-üzemanyag exportját.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű cikk a Reuters átfogó elemzésére épít, és az orosz finomítási kapacitás felét elérő ukrán dróncsapások méretét, valamint az orosz üzemanyagexportra gyakorolt hatást állítja a középpontba.
Háttér
A hat legnagyobb finomító – omszki, KINEF, Taneco, volgográdi, NORSI és permi – együttesen az orosz dízeltermelés mintegy felét adja. Közülük a KINEF teljesen leállt, míg a volgográdi és a NORSI nagyjából negyed kapacitáson működött. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában átlagosan háromnaponta értek sikeres csapást orosz finomítókat.