Németország közel 3,4 milliárd eurót tervez költeni amerikai Tomahawk rakétákra és Typhon indítóállványokra
Németország védelmi minisztériuma közel 3,4 milliárd eurót szán amerikai gyártmányú Tomahawk cirkálórakéták és Typhon indítóállványok beszerzésére – derül ki a Politico által látott belső kormányzati tervezési dokumentumból. Az összeg a 2027-es szövetségi költségvetés előkészítésébe épülhet be, és a védelmi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a beszerzés tervei továbbra is érvényben vannak. A lépéssel Németország először szerezne saját, szárazföldi, nagy hatótávolságú csapásmérő képességet, amelyet a tervek szerint Oroszország elrettentésére használnának.
Legfontosabb tudnivalók
- A német védelmi minisztérium csaknem 3,4 milliárd eurót tervez allokálni Tomahawk rakéták és Typhon indítóállványok vásárlására.
- Az összeg a 2027-es költségvetés előkészítésébe kerülhet be, de a végleges jóváhagyásig változhat.
- Jelenleg Németország nem rendelkezik saját szárazföldi, nagy hatótávolságú csapásmérő képességgel.
- A beszerzés célja Oroszország elrettentése, a Typhon rendszert a tervek szerint az évtized végéig rendszeresítik.
- A 2024-ben Joe Biden és Olaf Scholz közötti, amerikai irányítású rakétatelepítési tervet Donald Trump törölte.
- A júliusi ankarai NATO-csúcson Trump és Friedrich Merz kancellár elvi megállapodást kötött a vásárlásról.
- A felek tárgyalásokat folytatnak az ipari együttműködésről, de a gyártási modell és a munkamegosztás még nem tisztázott.
Miért fontos
A tervezett beszerzéssel Németország először szerezne saját, szárazföldi nagy hatótávolságú csapásmérő képességet, ami alapvetően újradefiniálná az ország második világháború utáni védelmi pozícióját. A német tervezők a lépést kifejezetten Oroszországgal szembeni elrettentési eszközként jelölik meg, ami jelzi a fenyegetés súlyának megítélésében bekövetkezett változást. Emellett az ipari együttműködésről szóló tárgyalások a transzatlanti védelmi ipari kapcsolatok átrendeződését is magukkal hozhatják, miközben az európai fegyverkezési hullám az új, 2035-re kitűzött NATO-cél, a GDP 3,5%-os védelmi kiadási küszöbének teljesítéséhez igazodik.
Mi történt
A Politico által megszerzett belső német kormányzati tervezési dokumentum szerint a szövetségi védelmi minisztérium csaknem 3,4 milliárd eurót szán amerikai Tomahawk cirkálórakéták és a hozzájuk tartozó Typhon indítóállványok beszerzésére. Az összeg a minisztérium jelenlegi költségbecslése, amely a 2027-es szövetségi költségvetés előkészítésébe épülhet be – a végleges jóváhagyásig azonban változhat. A védelmi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a Typhon–Tomahawk rendszer beszerzése továbbra is napirenden van, de a folyamatban lévő költségvetési eljárásra és a parlament szerepére hivatkozva nem kívánták kommentálni a pontos összeget.
A mostani elképzelés egy korábbi, 2024-es Biden–Scholz-megállapodáshoz kapcsolódik, amely 2026-tól amerikai irányítású, hosszú hatótávolságú fegyverek – köztük Tomahawk rakéták – németországi telepítéséről szólt. Ezt a tervet Donald Trump elnök lemondta. 2025-ben Berlin hivatalosan is megkereste Washingtont a Typhon indítóállványok és Tomahawk rakéták megvásárlásának lehetőségével, és a júliusi ankarai NATO-csúcson Trump és Friedrich Merz kancellár elvi megállapodásra jutott az ügyletről. A német kormány ezt követően úgy nyilatkozott, hogy Washington hozzájárult a Tomahawk rakéták és a hozzájuk tartozó Typhon szárazföldi indítóállványok eladásának engedélyezéséhez, de a részleteket még egyeztetni kell.
A belső dokumentum arra is kitér, hogy az amerikai kormány „ipari együttműködési perspektívát” javasolt a tervezett vásárlás részeként. Az ügyet ismerő amerikai és német tisztviselők szerint a tárgyalások közös gyártásról és arról szólnak, hogy a német ipar bekapcsolódhasson a Tomahawk-ellátási láncba, ám gyártási modell vagy munkamegosztás egyelőre nem született. Washington az együttműködési konstrukcióban is megőrzi az érzékeny amerikai technológiák és a szellemi tulajdon feletti ellenőrzést. A német kormány becslése szerint az Oroszország elrettentésére szánt új, nagy hatótávolságú fegyverarzenál kiépítése összesen csaknem 12 milliárd euróba kerülhet.
Háttér
A 2024-ben Joe Biden akkori amerikai elnök és Olaf Scholz akkori német kancellár közötti megállapodás alapján amerikai csapatok 2026-tól nagy hatótávolságú fegyvereket, köztük amerikai irányítású Tomahawk rakétákat telepítettek volna Németországba – ezt a tervet Donald Trump elnök törölte. 2025-ben Berlin hivatalosan megkereste Washingtont a Typhon indítóállványok és Tomahawk rakéták megvásárlásának ötletével, és a júliusi ankarai NATO-csúcson Trump és Friedrich Merz kancellár elvi megállapodásra jutott az ügyletről. A Tomahawk cirkálórakétákat a Raytheon gyártja, hatótávolságuk mintegy 2500 km; a Typhon (más néven Strategic Mid-Range Fires System) az amerikai hadsereg mobil indítóállványa, amely Tomahawk rakéták indítására alkalmas. Az együttműködésben Washington továbbra is megőrzi a legérzékenyebb technológiák és a szellemi tulajdon feletti ellenőrzést. A Typhon rendszert a tervek szerint az évtized végéig üzembe helyeznék, és a teljes, Oroszország elrettentését szolgáló új hosszú-hatótávolságú arzenál kiépítését a német kormány hozzávetőleg 12 milliárd euróra becsüli. Emellett Nagy-Britannia és Németország 2034-re közösen fejlesztene egy több mint 2000 km hatótávolságú, nagy pontosságú rakétát. Az európai ipari részvétel azután került előtérbe, hogy az Egyesült Államokban – egyes jelentések szerint az Irán elleni háború miatt – megfogyatkoztak a saját rakétakészletek.