Lengyel F-16 majdnem lelőtt egy ukrán MiG-29-est a lengyel légtérbe tévedt orosz rakéta éjszakáján
A lengyel hadsereg operatív parancsnoka, Ireneusz Nowak tábornok a Rzeczpospolita című lapnak adott interjúban számolt be a július 30-i éjszaka eseményeiről, amikor egy orosz H-101-es cirkálórakéta behatolt a lengyel légtérbe, és a Lublin vajdaságbeli Tarnawa-Kolonia közelében csapódott be. Az incidenst az tette különösen veszélyessé, hogy egy ukrán MiG-29-es, amely az orosz rakétát üldözte, a lengyel határ közelébe repült, és a lengyel F-16-os pilóta néhány tíz másodpercre volt attól, hogy „baráti tüzet” nyisson rá. Az eset nyomán Lengyelország és Ukrajna új koordinációs mechanizmust vezetett be a határ menti ukrán légi tevékenységről.
Legfontosabb tudnivalók
- Július 30-án éjjel egy orosz H-101-es cirkálórakéta lépett be a lengyel légtérbe, és Tarnawa-Kolonia közelében, mintegy 100 km-re az ukrán határtól hullott le.
- Egy ukrán MiG-29-es, amely a rakétát még ukrán terület felett üldözte, a lengyel határ vonalához repült – a lengyel F-16-os néhány tíz másodpercre volt a téves azonosítástól és a baráti tűztől.
- A lengyel vadászpárost 1:59-kor riasztották; 3:40-kor észlelték a második rakéta belépését, a robbanás a megfigyelő kamera szerint 3:45:30-kor történt.
- A lengyel F-16-osok Link-16 adatcseréje nem működött, a Dunaj és Patriot rendszerek nem voltak integrálva, a Patriot-kezelő két külön monitort volt kénytelen egyeztetni.
- Július 30-án a lengyel hadsereg operatív parancsnoksága levelet küldött az ukrán vezérkari főnöknek és a légierő parancsnokának, kérve, hogy tájékoztassák a lengyel határ közelében tevékenykedő ukrán légierőről.
- Nowak szerint a kérés eredményes volt: azóta a lengyelek információt kapnak a határ mentén tevékenykedő ukrán repülőgépekről.
- Az eset rávilágított a szövetséges légierők közötti „baráti tűz” valós kockázatára az orosz rakéták elfogása során.
Miért fontos
Az incidenst az tette különösen veszélyessé, hogy egy ukrán MiG-29-es, amely az orosz rakétát üldözte, a lengyel határ közelébe repült, és a lengyel F-16-os pilóta mindössze néhány tíz másodpercre volt attól, hogy „baráti tüzet” nyisson. Az eset nyomán Lengyelország és Ukrajna új koordinációs mechanizmust vezetett be, de a részletek feltárták a lengyel légvédelmi rendszerek hiányosságait is: a Link-16 adatcsere nem működött a vadászpárosnál, a Dunaj és Patriot rendszerek nem voltak integrálva, a Patriot kezelője pedig két külön monitort volt kénytelen egyeztetni.
Mi történt
A július 30-i éjszakai orosz támadássorozatban H-101-es cirkálórakéta lépett be a lengyel légtérbe, és a Lublin vajdaságbeli Tarnawa-Kolonia melletti lakatlan területen csapódott be, mintegy 100 km-re az ukrán határtól. A lengyel vadászpárost 1:59-kor riasztották; 3:29-kor a két, a határhoz mintegy 5 km-re megközelített rakéta egyike keletnek fordult, 3:40-kor a második rakéta belépését észlelték nyugat felé haladva, a megfigyelő kamera szerint a robbanás 3:45:30-kor következett be. Körülbelül 4:00-kor sem a határ közelében lévő F-16-os pilóta, sem az ukrajnai helyzetet figyelő parancsnokság nem tudta azonosítani a határnál mozgó objektumot, amely később egy ukrán MiG-29-esnek bizonyult – a gép a rakétát még ukrán terület felett kezdte üldözni, és a határvonalhoz repült. A lengyel F-16-os a MiG-29-est néhány tíz másodpercre volt a befogástól; az ukrán pilóta végül kitért, hogy elkerülje a „baráti tüzet”. Az eset másnapján a lengyel hadsereg operatív parancsnoksága levelet küldött az ukrán vezérkari főnöknek és a légierő parancsnokának, amelyben a határ menti ukrán légi mozgások koordinálását kérte; Nowak tábornok szerint a kérés eredményes volt, és azóta a lengyel katonák információt kapnak az ukrán repülőgépek tevékenységéről.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán médiában az incidenst úgy tálalták, mint egy „majdnem lelőtt” MiG-29-es esetét, hangsúlyozva a „baráti tűz” kockázatát, amelyet az orosz csapás okozott a szövetséges erők együttműködésében. A beszámolók kiemelik, hogy az ukrán gép egy orosz rakéta elfogására reagált, ezzel implicite áthárítva a felelősséget a keleti határon átívelő orosz csapásokra.
Miben térnek el a beszámolók
A források között vita van a határnál észlelt objektum időpontjáról: az egyik ukrán kiadvány hozzávetőleg 4:00-korra teszi az észlelést, míg egy másik a 3:29-es, 3:40-es és 3:45-ös időpontokkal dolgozik. Emellett a becsapódás és a határátlépés közötti egyenes útvonalból számított mintegy 1100 km/órás sebesség meghaladja a H-101-es maximális, nagyjából 830 km/órás sebességét – ez a számítás vitatott, és felveti, hogy a lengyel oldal a valóságban mintegy 30 km-rel a határ utáni mélységben észlelte a rakétát.
Háttér
A július 30-i éjszakai támadásban az orosz Tu-95MS stratégiai bombázók 20–22 rakétát indítottak Ukrajna ellen, amelyek közül egyet H-101-esként azonosítottak. Az ukrán „Vrizs” légvédelmi irányítási rendszeren keresztül a lengyelek korábban kizárólag az orosz drónokról és rakétákról kaptak tájékoztatást, az ukrán légierő mozgásáról nem. Nowak tábornok hangsúlyozta, hogy az ukrán légierő tevékenységére vonatkozó információ rendkívül érzékeny, mivel a földön maradó ukrán gépek könnyű célponttá válnak Oroszország számára. Szeptemberben Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy Varsó további orosz támadásokra számít a határ menti infrastruktúra ellen.