Støre szerint egy drón majdnem eltalálta Zelenskyy repülőgépét a moldáv felszállásnál – ukrán források szerint ez túlzó
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök szeptember 9-én az NRK-nak azt mondta, hogy egy drón szeptember 8-án kis híján eltalálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépét, amikor az Moldovából felszállva Oslóba tartott V. Harald király temetésére. Az ukrán elnöki hivatal és norvég tisztviselők később visszafogottabban fogalmaztak: a gép a moldovai légtér drón miatti lezárása miatt késett, de nem bizonyított, hogy közvetlen fenyegetésről volt szó.
Legfontosabb tudnivalók
- Støre szeptember 9-én az NRK-interjúban azt állította, hogy egy drón „majdnem eltalálta” Zelenszkij gépét a szeptember 8-i moldovai felszállás közben, és ezt Zelenszkij mindennapi valóságaként írta le.
- A moldovai védelmi minisztérium szerint szeptember 8-án kb. 16:20-kor Shahed típusúnak azonosított drón lépett be a moldovai légtérbe Ukrajna irányából; a légteret részben lezárták, hat járat – köztük Zelenszkij gépe – késett.
- Az egyik drón a Rîșcani járásban, Stări Măhlăni közelében egy napraforgómezőben csapódott be és négy tüzet okozott, de senki nem sérült meg; a másik drón a román légtérbe jutott, miután két spanyol F-18-as követte a pályáját, és Iași repterét ideiglenesen leállították.
- Stoltenberg norvég pénzügyminiszter szerint Zelenszkij a szeptember 8-ai esti találkozón maga számolt be az incidenstről, és megerősítette a felszállás késedelmét, de részleteket nem közölt.
- Az ukrán elnöki hivatal forrása a Suspilnének és az AFP-nek azt mondta, hogy a gép és a drón nem volt egyszerre a levegőben – a radar 17:15-kor vesztette el a drónt, a gép 17:30-kor szállt fel –, és Støre állítását „túlzónak” minősítette.
- Zelenszkij szeptember 9-én részt vett V. Harald király temetésén Oslóban, a koporsó mögött haladt a többi államfővel, majd a szertartás után elhagyta Norvégiát.
- A látogatás során Zelenszkij tárgyalásokat folytatott Størével, Eide külügyminiszterrel és Stoltenberggel az ukrán légvédelem megerősítéséről és a FREYJA európai anti-ballisztikus védelmi kezdeményezésről.
Miért fontos
Az incidens egy háborús elnök nemzetközi utazásának biztonságát veti fel, és rávilágít arra, hogy az orosz drónok egyre inkább a szomszédos országok – köztük a NATO-tag Románia – légterét is sértik. A norvég és ukrán fél eltérő nyilatkozatai azt a kérdést is felvetik, hogyan kommunikálják nyilvánosan egy államfői gép elleni potenciális fenyegetést. A látogatás emellett közvetlenül összekapcsolódott az ukrán légvédelem megerősítéséről és a FREYJA európai anti-ballisztikus programról folytatott tárgyalásokkal.
Mi történt
Norvég miniszterelnök Jonas Gahr Støre a norög közszolgálati műsorszolgáltató, az NRK szeptember 9-i interjújában azt állította, hogy egy drón „majdnem eltalálta” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépét, amikor az szeptember 8-án Moldovából Oslóba indult V. Harald király temetésére. Støre nem közölt további részleteket, sem a forrást, sem azt, milyen közel járt a drón, sem azt, szándékos volt-e az eset. Jens Stoltenberg pénzügyminiszter megerősítette, hogy Zelenszkij a szeptember 8-ai esti találkozón maga számolt be az esetről, és hogy a felszállás késedelmet szenvedett, részletek nélkül. A norvég miniszterelnöki hivatal államtitkára, Bhanuja Rasiah később úgy pontosított, hogy nem ismert, a drónok valóban közvetlen veszélyt jelentettek-e a gépre. A moldovai védelmi minisztérium szerint szeptember 8-án kb. 16:20-kor Shahed típusú drón hatolt be a légtérbe Ukrajna irányából; a légteret részben lezárták. Dumitru Ciorici kormányszóvivő megerősítette, hogy három induló és négy érkező járat – köztük Zelenszkij gépe – késett. Az egyik drón a Rîșcani járásban csapódott be, tüzeket okozva, a másik Románia légterébe jutott, ahonnan két spanyol F-18-as követte, és Iași repterét ideiglenesen leállították. Az ukrán elnöki hivatal forrásai azt állították a Suspilnének és az AFP-nek, hogy a gép nem volt egyszerre a levegőben a drónnal, és Støre közlését „túlzónak” nevezték. Szeptember 9-én Zelenszkij részt vett V. Harald temetésén Oslóban, majd a szertartás után elhagyta Norvégiát. Tárgyalásokat folytatott Størével, Eide külügyminiszterrel és Stoltenberggel az ukrán légvédelemről és a FREYJA anti-ballisztikus programról.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű média – különösen a későbbi tudósításokban – előtérbe helyezi a moldovai és román légtér lezárásának mechanizmusát, a radaridőzítést és azt, hogy a F-16-os bevetésére tett ukrán ajánlat ellenére a gép végül 17:30-kor, a drónok radarról való eltűnése után szállt fel. Az ukrán elnöki hivatal „túlzónak” minősítette Støre közlését, hangsúlyozva, hogy nem volt egyidejű légtérhasználat. Az ukrán tudósítások a történetet az orosz drónok Moldovába és Romániába való szélesebb behatolásának – köztük az ukrán–moldovai határ infrastruktúráját éjszaka ért csapások – összefüggésébe helyezik, és összekötik Zelenszkij oslói programjával: a Størével és Stoltenberggel folytatott tárgyalásokkal, a légvédelmi egyeztetésekkel és a FREYJA-programmal.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi – angol, spanyol, francia, német, arab, azeri – hírközlés főként Støre eredeti NRK-interjúját közvetíti, kiemelve a „majdnem eltalálta” kifejezést és a „valóság, amiben él” megjegyzést. A nemzetközi tudósítások a szimbolikus súlyra helyezik a hangsúlyt: egy hadban álló elnök gépének fenyegetettsége egy királyi temetésre tartva. A későbbi norvég pontosítást – miszerint a drón és a gép távolsága ismeretlen – gyakran visszakozásként tálalják, nem pedig az eredeti beszámoló hitelvesztése okaként. Több nemzetközi anyag a Reutersre és az Institute for the Study of War elemzésére hivatkozik az önálló Shahed-pályával kapcsolatban, kontextusként az ukrán–moldovai–román drónincidensekhez.
Miben térnek el a beszámolók
A források négy ponton térnek el egymástól. Először: Støre szerint a gépet „majdnem eltalálta” a drón, míg a norvég kormány tisztviselői és az ukrán elnöki hivatal forrása szerint nem ismert, hogy a drón közvetlen veszélyt jelentett-e, és a veszélyt „túlzónak” minősítették. Másodszor: egyetlen forrás szeptember 7-re, a túlnyomó többség szeptember 8-ra teszi a járat késedelmét. Harmadszor: a moldovai légtérben egy vagy két drón jelenlétéről eltérően számolnak be. Negyedszer: míg Støre megfogalmazása közeli találatot sugall, az ukrán elnöki hivatal forrása a Suspilnének azt állítja, hogy a gép és a drón nem volt egyszerre a levegőben.
Háttér
V. Harald norvég kirágy 89 éves korában augusztus 28-án hunyt el; temetésére szeptember 9-én került sor Oslóban. Szeptember 8-án kb. 16:20-kor egy Shahed típusnak előzetesen azonosított drón az ukrán határ felől belépett a moldovai légtérbe, és annak részleges lezárásához vezetett. A moldovai hatóságok később megerősítették, hogy a drón a Rîșcani járásban, nagyjából 160 km-re a Chișinăui nemzetközi repülőtértől, egy napraforgómezőben csapódott be, és négy tüzet okozott, de sérülés nem történt. A drón egy ideig a szomszédos NATO-tag Románia légterébe is átjutott; a román hatóságok két spanyol F-18-ast emeltek a pálya követésére, és Iași repterét ideiglenesen leállították. A szeptember 8–9-i éjszakán orosz drónok ismét csapást mértek az ukrán–moldovai határ infrastruktúrájára; Maia Sandu moldovai elnök egy Ukrajnával közös határátkelőnél végrehajtott orosz dróncsapást is elítélt, amelyben két ember meghalt.