Az NYT titkos ukrán auditok alapján 1,2 milliárd dolláros veszteséget tárt fel a hadászati beszerzésekben
A The New York Times több mint 700 oldalnyi, 2024–2025-re vonatkozó minősített ukrán kormányzati auditanyagra támaszkodva közölt vizsgálatot a hadiipari beszerzésekről. Az auditok szerint Ukrajna 2024-ben mintegy 1,2 milliárd dollárt veszített csalás, pazarlás és rossz gazdálkodás miatt. A feltárt esetek között szerepel 233 ezer hadra foghatatlan aknagránát szállítása, a legdrágább ajánlat kiválasztása egy rakétatenderen, valamint olyan vállalatokkal kötött szerződések, amelyek ellen büntetőeljárás folyt vagy nem teljesítették korábbi kötelezettségeiket.
Legfontosabb tudnivalók
- Az NYT közlése ukrán kormányzati auditokon alapul, amelyek a 2024–2025-ös időszakot fedik le, és minősítettnek minősülnek.
- Az auditok 2024-ben mintegy 1,2 milliárd dollár veszteséget állapítottak meg csalás, pazarlás és rossz gazdálkodás miatt.
- A Pavlohradi Vegyiművek 233 ezer üzemképtelen aknagránátot szállított a hadseregnek; ezek egy részénél a gyújtók vagy a hajtótöltet volt hibás.
- A Pavlohradi üzemvezetőt, Leonyid Simant 2025 áprilisában őrizetbe vették, és egy másik ügyben öt év börtönre ítélték.
- A 10 legnagyobb ukrán hadiipari beszállító közül 7 olyan vállalat kapott új megrendelést, amely ellen csalás vagy nemteljesítés miatt nyomozás folyt, vagy amelynek vezetőit korrupcióért letartóztatták.
- Egy 2024-es rakétatenderen a három ajánlat 4200, 4600 és 5100 dollár volt darabonként; a tendert a legdrágábbra, a Czechoslovak Group leányvállalatára bízták, így a túl fizetés mintegy 130 millió dollárra rúgott.
- Az auditok 18 olyan céget azonosítottak, amelyek új szerződést kaptak a korábbi szerződésszegéseik ellenére; közülük hatnak a teljes történetében egyetlen szerződést sem sikerült teljesítenie.
Miért fontos
Az auditok szerint Ukrajna a háborús védelmi költségvetésének jelentős részét veszíti el a beszerzési rendszer hibái miatt: a dokumentumok konkrét eseteket sorolnak fel, köztük a frontra került hibás lőszereket és több százmillió dolláros felárakkal odaítélt szerződéseket. Az is kiderül, hogy több, büntetőeljárás alatt álló vagy nemteljesítéssel terhelt beszállító újabb megbízásokat kapott. A vizsgálat ezért nemcsak a szabálytalanságok mértékét, hanem a felügyeleti és szerződéskötési gyakorlat strukturális gyengeségeit is láthatóvá teszi.
Mi történt
A The New York Times több mint 700 oldalnyi, a 2024–2025-ös időszakra vonatkozó minősített belső ukrán auditjelentést dolgozott fel. Az anyagokat az állami számvevőszék a Védelmi Minisztérium belső ellenőrzési osztályával együttműködésben készítette. A vizsgálat szerint Ukrajna 2024-ben mintegy 1,2 milliárd dollárt veszített csalás, pazarlás és a beszerzések nem megfelelő irányítása miatt.
Az auditok több konkrét ügyet tártak fel. A Pavlohradi Vegyiművek – amelyet a 2000-es évek eleje óta a kémiai mérnök végzettségű Leonyid Siman vezet – 233 ezer olyan aknagránátot szállított a hadseregnek, amelyek egy részénél a gyújtók vagy a hajtótöltet hibásodott meg. A szerződést úgy kötötte meg a kormány, hogy a gyár először a kapacitáshiányt jelzett, majd adatmegjelölését indoklás nélkül megváltoztatta. A hibás szállítmányok megérkezése után a Hatóság nem vonta le a szükséges következtetéseket, és az üzem később újabb megrendeléseket kapott, köztük a 2025-ös 122 mm-es tüzérségi lőszerek szinte teljes szállítására szóló kontraktust. Simant 2025 áprilisában őrizetbe vették, és egy másik, felrobbantószerek túlárazásával kapcsolatos korrupciós ügyben öt év börtönre ítélték. Ügyvédje közölte, hogy védence nem ismeri el bűnösségét és fellebbezni készül.
Egy 2024-es rakétatenderen a beszerzési ügynökség három ajánlattevő közül a legdrágábbat, a Czechoslovak Group leányvállalatát választotta, bár mindhárom ajánlat ugyanazt a Törökországban gyártott terméket kínálta – ez mintegy 130 millió dolláros túlfizetést eredményezett a 126 millió dolláros, magasabb árak miatti veszteséget kimutató auditmegállapítás mellett.
Az auditok szerint a Hatóság 2024-ben szerb gyártótól próbált szovjet típusú rakétákat vásárolni, de Szerbia Oroszországgal ápolt baráti kapcsolatai miatt közvetítőket kellett igénybe venni. A kormány a megbízást a „Спецтехноекспорт” állami vállalatra bízta annak korábbi szerződésszegési előzményei ellenére. Az auditorok megállapították, hogy a „Спецтехноекспорт” nem rendelkezett a szükséges szerb exportengedéllyel; helyette az ukrán katonai hírszerzés garancialevelét használták fel, amelynek jogalapját az auditorok megkérdőjelezték. A „Спецтехноекспорт” az amerikai Regulus Globalt vonta be alvállalkozóként; a volt védelmi miniszter, Rusztem Umerov a közvetítők kiiktatását és a Regulus közvetlen együttműködését javasolta a hatósággal. Legalább 100 millió dollár előleg maradt egy másik, meghiúsult szerződésben a felek közötti vita tárgya.
Háttér
A Védelmi Beszerzési Ügynökség (Агентство оборонних закупівель) az ukrajnai fegyver- és katonai eszközbeszerzésekért felelős állami szerv. A cseh bejegyzésű Czechoslovak Group leányvállalata nyerte el a szóban forgó rakétatendert. Az ukrán szolgálatok Szerbia és Oroszország szövetségi jellegű kapcsolatai miatt nem tudtak közvetlenül szovjet típusú lőszereket vásárolni szerb gyártóktól, ezért közvetítőkön keresztül bonyolították az üzletet.