A GREVIO első értékelése: előrelépés és komoly hiányosságok Ukrajna Isztambuli Egyezmény végrehajtásában
A GREVIO, az Európa Tanács szakértői csoportja szeptember 4-én közzétette első alapjelentését Ukrajna Isztambuli Egyezmény végrehajtásáról. Az értékelés elismeri a háborús körülmények között tett ukrán intézkedéseket, ugyanakkor komoly jogi és intézményi hiányosságokat tár fel a büntetések, a védelem és az adatgyűjtés terén.
Legfontosabb tudnivalók
- A GREVIO szeptember 4-én tette közzé első alapjelentését Ukrajnáról.
- Ukrajna 2022 júliusában ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, amely 2022. november 1-jén lépett hatályba.
- A GREVIO pozitívan értékelte az ukrán hatóságok politikai akaratát a háború ellenére, valamint a szakosított szolgáltatások és a bűnüldöző szervek képzésének kiépítését.
- A szakértők szerint a zaklatás továbbra sem bűncselekmény Ukrajnában, és a büntetések gyakran csak pénzbírságra vagy közérdekű munkára korlátozódnak.
- Egyes ügyekben a sértett személyes panasza nélkül nem indul eljárás, ami csökkenti a védelem hatékonyságát.
- A jelentés a katonai szolgálat és a súlyos családon belüli erőszak közötti növekvő összefüggést dokumentálja.
- A GREVIO az Isztambuli Egyezmény következetes, országos végrehajtását, valamint arányos és visszatartó erejű szankciók – szükség esetén szabadságvesztés – bevezetését sürgeti.
Miért fontos
Ez az első hivatalos európai alapjelentés Ukrajna Isztambuli Egyezmény végrehajtásáról a 2022-es ratifikáció óta. Konkrét jogi hézagokat azonosít – a zaklatás kriminalizálásának hiánya, az enyhe büntetések, a panaszhoz kötött eljárásindítás –, amelyek a háborús körülmények között közvetlenül érintik a nők és gyermekek védelmét. A jelentés a katonai szolgálat és a súlyos családon belüli erőszak közötti összefüggést is feltárja, ami új szakpolitikai kérdéseket vet fel a PTSD, a reintegráció és a családi szintű megelőzés terén.
Mi történt
A GREVIO – az Európa Tanács szakértői csoportja a nők elleni és a családon belüli erőszak leküzdésére – szeptember 4-én közzétette első alapjelentését Ukrajna Isztambuli Egyezmény végrehajtásáról. Az értékelés Ukrajna állami jelentésén, civil és emberi jogi szervezetek anyagain, valamint egy háromnapos kijevi látogatás eredményein alapul.
A jelentés elismeri, hogy a háború ellenére az ukrán hatóságok politikai akarata töretlen a konvenció végrehajtása mellett. Pozitívan értékeli a nemzeti szintű koordinációt, a szakosított támogató szolgáltatások – menedékházak, krízisközpontok, forróvonalak, jogi és pszichológiai segítségnyújtás – hálózatának 2023–2024-es kiterjesztését, valamint a mintegy 700 többfunkciós mobil brigád munkáját a vidéki területeken. A jelentés kiemeli a 2017-es családon belüli erőszak elleni törvényt, a 2024-ben bevezetett szexuális zaklatásért viselt közigazgatási felelősséget, a beleegyezés-alapú nemi erőszak-definíciót, valamint a Legfőbb Ügyészi Hivatal szakosított egységét és a 2018 óta működő mobil rendőri reagáló csoportokat. A teljes körű invázió után a Nemzeti Rendőrség, az ügyészség és az SBU nagy léptékű képzést kapott a háborúhoz kapcsolódó szexuális erőszak kivizsgálására.
Ugyanakkor a jelentés komoly hiányosságokat azonosít. A zaklatás továbbra sem bűncselekmény; a büntetések jellemzően enyhék, gyakran pénzbírságra vagy közérdekű munkára korlátozódnak; egyes ügyekben a sértett személyes panasza nélkül nem indul eljárás. A GREVIO a háborús erőszaknak való állandó kitettség miatt a társadalmi tolerancia növekedésének kockázatára figyelmeztet, és a katonai szolgálat valamint a súlyos családon belüli erőszak közötti növekvő összefüggést dokumentálja. A szakértők a családon belüli erőszaknak kitett gyermekek védelmében is hiányosságokat jeleznek: jelenlétüket nem mindig rögzítik, pszichológiai ellátásukhoz való hozzáférésük nem kielégítő. A GREVIO felszólítja Ukrajnát az Egyezmény következetes, országos végrehajtására, a nők elleni erőszak valamennyi formájának lefedésére, valamint hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók – szükség esetén szabadságvesztés – biztosítására.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
Az angol nyelvű anyagok semleges hangnemben ismertetik a GREVIO megállapításait, párhuzamosan bemutatva a pozitív értékeléseket (nemzeti koordináció, szakosított szolgáltatások, a háborúhoz kapcsolódó szexuális erőszak kivizsgálására kapott képzés) és a fő bírálatokat (a zaklatás kriminalizálásának hiánya, enyhe szankciók, panaszhoz kötött eljárásindítás, az adatgyűjtés és a gyermekvédelem hiányosságai). Kiemelt hangsúlyt kapnak a GREVIO horizontális ajánlásai – az Egyezmény következetes, országos végrehajtása, a nők elleni erőszak valamennyi formájának lefedése, valamint az arányos és visszatartó erejű szankciók, szükség esetén szabadságvesztés –, miközben a háborús stressznek a nők elleni erőszakkal szembeni tolerancia növekedésével kapcsolatos aggályok is teret kapnak.
Miben térnek el a beszámolók
A cikkek eltérnek az összképet illetően: egyes ukrán források a háborús körülmények közötti előrehaladás elismeréseként, mások a GREVIO által feltárt jogi és intézményi hiányosságok előtérbe helyezésével mutatják be a jelentést.
Háttér
Ukrajna 2022 júliusában ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, amely 2022. november 1-jén lépett hatályba. A ratifikáció előtt 2017-ben elfogadták a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló törvényt, 2024-ben pedig bevezették a szexuális zaklatás közigazgatási felelősségét. 2023–2024-ben kiépítették és megerősítették a családon belüli erőszak áldozatainak szakosított támogató szolgáltatásainak hálózatát – menedékházak, krízisközpontok, forróvonalak, jogi és pszichológiai segítségnyújtás –, beleértve a vidéki területeken dolgozó mintegy 700 többfunkciós mobil brigádot. A Legfőbb Ügyészi Hivatalban szakosított egységet hoztak létre a családon belüli erőszak ellen, és 2018 óta működnek mobil rendőri reagáló csoportok. A teljes körű inváziót követően a Nemzeti Rendőrség, az ügyészség és az SBU képzést kapott a háborúhoz kapcsolódó szexuális erőszak kivizsgálására.